VERITAS-est

2017. április 4.

2017. április 4-én, kedden 18 órakor rendezzük a VERITAS-estek sorozat huszonötödik vitáját a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utca 29–31. alatti épületének Aulájában, Ármentesítések, folyószabályozások a dualizmus korában címmel. A témát Hermann Róbert, a VERITAS Dualizmus-kori kutatócsoport vezetője moderálása mellett Fejér László, címzetes főiskolai docens, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottság elnöke és Kovács Kálmán Árpád történész, tudományos munkatársunk mutatják be.

Ahogy egy társadalom a rendelkezésére álló természeti adottságokkal bánik, mindig kultúraképző és kultúrajelző tényező. A víz hagyományosan az egyik legfontosabb és a legszéleskörűbben hasznosított természeti erőforrás. A „verejtékes” vagy „második honfoglalás” alapvető közismereti kérdései sem teljesen tisztázottak. Jól jelzi ezt, hogy az 1980-as évek tudásszintjét tükröző tízkötetes Magyarország-történet mindössze másfél oldalt szentel az átfogó folyószabályozásoknak. Ráadásul a vízügytörténet azóta is leginkább a folyószabályozások technikai részleteit kutatja és – kevés kivételtől eltekintve (mint például Kenessey, Dóka, vagy Lászlóffy) – nagyban elkerüli ezek politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti kihatásait. Nehezíti tisztánlátásunkat, hogy Andrásfalvy Bertalan az 1760-as évektől kibontakozó folyamatokban, a hagyományos fokgazdálkodás elvesztésében és a közös haszonvétek uradalom és jobbágyság közötti újraosztásában olyan negatívumokat lát, melyek hosszabb távon a magyar paraszti egykézés kialakulásához vezettek. Az árvízmentesítés 1807 óta leginkább társulati formában valósult meg, mely társaságok felett az állami felügyelet érvényesült. A dualizmus időszakában a kérdés elsősorban agrárjellege miatt az ármentesítő társulatok a földművelésügyi minisztérium alárendeltségébe tartoztak. Közvetlenül az I. világháború kitörése előtt az állami hatóságok 147 vízrendező társulatot tartottak nyilván. Az ármentesítés gyakorlati döntései legtöbbször a politikai, a gazdasági és a társadalmi szándékok eredőjeként születtek meg, a szűkebb értelemben vett vízügy pedig alapvetően a szakmán kívüli megrendelések számára szolgáltatott. A beszélgetés az alábbiak felderítésére vállalkozik: Milyen volt a társulatok működését meghatározó, fokozatosan változó (egyre bonyolultabbá váló) törvényi háttér? Milyen célok mentén kristályosodtak a társulati alapszabályok? A központi politika és a helyi sajátosságok milyen példái és gyakorlatai érvényesültek a társulati közgyűléseken és választmányokon? Mi volt a teherviselési és haszonszerzési kulcsok problémaköre? Milyen összefüggés figyelhető meg az ártérből kivett területek magánosítása és a dualizmus kori urbanizáció között? Melyek voltak a kultúrmérnöki hivatalok által felügyelt legfontosabb talajjavítási tevékenységek? Milyen forrásértékkel bírnak a városi vonatkozású út- és kútjegyzékek? Mi a kataszteri rendszer alapmódszertana, és melyek a kataszteri besorolás-változások alapján levonható legfontosabb történeti következtetések?

Bővebben

Meghívó

letöltés PDF-ben

Képek az eseményről

Sajtómegjelenések

2017.03.30

Magyar Fórum

archivált PDF
2017.04.01

Magyar Nemzet

archivált PDF
2017.04.01

Magyar Idők (Lugas)

archivált PDF