Kutatási területek, korszakok

A VERITAS Történetkutató Intézet tudományos és kutatási programja

Magyarország Kormánya a 373/2013. (X.25.) számú rendeletével hozta létre a VERITAS Történetkutató Intézetet.

Az Intézet legfontosabb 2014. évi feladata a szervezeti és személyi keretek kialakítása, illetve a tudományos munka megkezdése. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a történelmi kutatóintézetekkel, a levéltárakkal, a könyvtárakkal és a múzeumokkal való együttműködésre. Szakmai tevékenységünkben a legfontosabb a dualista állam (1867–1918), illetve a két világháború közötti, valamint az 1944-től 1994-ig tartó időszak politika-, társadalom- és eszmetörténetének a tárgyilagos bemutatása. Ennek eredményes ellátásához az Intézeten belül három kutatócsoport alakult:

  1. a Dualizmus-kori Kutatócsoport (1867–1918);
  2. a Horthy-kori Kutatócsoport (1918–1945);
  3. az 1945 utáni Kutatócsoport (1945–1994).

Az Intézet létrejötte újszerű lehetőséget teremt a történész szakma és a média kapcsolatára. Értékrendjét ugyanis ez az eszközrendszer közvetítheti a leghatékonyabban a közvélemény számára.  Ennek érdekében kutatóink készen kell hogy álljanak szakmai álláspontjuk érvelő, átütő erejű kifejtésére és megvédésére. Ugyanakkor – tiszteletben tartva azt az alapelvet, hogy a történettudományban többféle, egymással néha akár szembenálló értelmezés is érvényes lehet – tiszteletben kell hogy tartsák mások megalapozott, adatokkal és tényekkel alátámasztott, az övékével azonban nem egyező véleményét is.

Ezért különösen fontosnak, meghatározónak tartjuk az Intézet működése során a következő szempontok figyelembevételét és azok maximális betartását:

  1. tárgyszerű, tényszerű, az elsődleges (levéltári) források felhasználásán alapuló, egyben a modern történelemelméleti irányzatok ismeretében kialakított kutatási szemléletmód;
  2. megfelelő szakmai érvrendszer kidolgozása a magyar történelmi tudat – leginkább az 1867 és 1994 közötti korszak megítélésben megnyilvánuló – torzulásainak korrigálására;
  3. fiatal szakmai erők bevonása, és számukra kedvező kutatási lehetőségek biztosítása az Intézetben.

Az Intézet kutatási eredményeinek közreadása az évente megjelentetni tervezett évkönyvben, valamint magyar – és lehetőségek szerint külföldi – történelmi-politikai szakfolyóiratokban, illetve önálló kötetekben valósul meg.

A VERITAS Történetkutató Intézet évente két-három nagyobb – országos, illetve nemzetközi –, illetve néhány kisebb műhelykonferenciát, valamint 2014 őszétől havi rendszerességgel zajló előadás (vita)-sorozatot szervez (saját munkatársai és külső szakértők részvételével), továbbá más kutatóműhelyek által rendezett ülésszakokhoz társrendezőként is csatlakozik.

 

A kutatócsoport aktív szerepet vállal:

  1. az 1867 és 1918 közötti időszak vitás kérdéseiben való diskurzusban;
  2. kiemelt figyelemmel kíséri gróf Tisza István személyének;
  3. valamint az első világháború időszakának tényszerű bemutatását;
  4. kutatásainak súlypontját az eddig viszonylag kevés figyelmet kapott második Wekerle-kormány (1906–1910) működésének, történetének, szerepének elemzésére kívánja helyezni. Ez a kormány ugyanis nem pusztán a korszak, hanem az egyetemes magyar történelem szempontjából is meghatározó politikusokból állt, számos máig ható intézkedést tett, egyben a belle époque utolsó, nyugodt regnálását folytatta.

A kutatócsoport a két világháború közötti időszak sokat vitatott – ám csak részben feltárt – kérdéseivel kíván foglalkozni. Többek között:

  1. a szimbolikus politizálás;
  2. a közigazgatást, a politikát és a kulturális életet is átszővő kapcsolati hálók szerepével;
  3. a numerus clausus;
  4. illetve a választójogi törvények;
  5. ezen kívül az oktatási rendszer európai összehasonlításával;
  6. Magyarország és a német nyelvterület kulturális-tudományos kapcsolatainak;
  7. valamint a Volksbunddal szemben szervezett Hűség a hazához mozgalom történetével;
  8. 1944 mint kulturális-szellemi tragédia kérdésével;
  9. a német megszállás után a magyar közigazgatásban és parlamentben bekövetkezett alapvető változásokkal.

A kutatócsoport fő kutatási irányai:

  1. a Vörös Hadsereg magyarországi, 1944. évi katonai műveletei és 1994 közötti időszak vitás kérdései diskurzusban;
  2. a „moszkvai” típusú politikai berendezkedés bevezetése, kiépülése és „fénykora” Magyarországon;
  3. a sztálini rendszerrel szembeni ellenállás története;
  4. a Budapesti Népügyészség és Budapesti Népbíróság (és az utóbb magába olvasztott balassagyarmati, egri, esztergomi, kecskeméti, székesfehérvári és szolnoki vonatkozó jogszolgáltatók) korabeli irattári segédleteinek Budapest Főváros Levéltárában őrzött dokumentumai egyenkénti elemzésével az 1945. évi VII. törvénybe foglalt paragrafusok alapján a háborús és népellenes vádak alapján megvádoltak, majd elsőfokú büntetőeljárásban elmarasztaltak feltárása;
  5. a bírósági fórumrendszeren kívüli kádári megtorlás;
  6. politikai ítélkezés 1963 után;
  7. a dr. Antall József és dr. Boross Péter vezette kormányok tagjaival, vezető politikusaival mélyinterjúk készítése, valamint a vonatkozó levéltári, illetve irattári dokumentumok feltárása.