Rólunk írták

Magyar Idők, 2018. június 22.

Világhálón a pokol bugyrai címmel közölt cikket Kahler Frigyes. Az 1956-utáni perek feltárásában jelentős szerepet játszott Zinner Tibor, a VERITAS levéltárának vezetője.

Letölthető PDF

HVG, 2018. június 21.

„[…] a közpénzből finanszírozott kutatóintézmény működése nyilvános legyen, a kutatás a tudomány módszereinek és etikájának megfelelően folyjék […]” – olvasható a hetilap PénzfoglalásHamvay Péter által jegyzett – cikkében.

Letölthető PDF

168 óra, 2018. június 21.

„ [...] Mert a minőségbiztosítás alól vannak kivételek, ha egy-egy kutatóhely – mint például a VERITAS – nem tartozik az Akadémia rendszerébe” – olvasható Barát József írásában.

Letölthető PDF

Népszava, 2018. június 20.

„Eredetileg Menczer Erzsébet fideszes politikus, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke kezdeményezte, hogy állítsanak emlékművet a ’szovjet megszállás áldozatainak’. Az avatóünnepséget azért június 19-én tartották, mert huszonhét évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot […] A Gulág Emlékbizottság 'egyedi elbírálás' alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta az emlékmű megvalósítását. Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja a tetemes, csaknem félmilliárdos költségekről korábban azt mondta lapunknak, hogy a legelső elképzelés szerint az emlékművet a Szabadság téri mélygarázs fölé tervezték. Szakály elképzelhetőnek tartotta, ha valamivel odébb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talajmegerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.
Tegyük hozzá: mivel az emlékművet nem is a Szabadság téren, hanem egy óbudai füves területen állították fel, a költségek csökkentése még inkább indokoltnak tűnhet. Már csak azért is, mert az obeliszk négy méterrel alacsonyabb lett annál, amire a költségvetést kidolgozták. Menczer Erzsébet munkatársától azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az összeg érdemben nem változott, azaz megközelíti a félmilliárd forintot. […] Orbán Viktor szerint Magyarország sohasem termelt ki elnyomó ideológiákat.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Bors, 2018. június 20.

1946 júniusában a Thökölyn járó villamos összeütközött egy tolató vasúti szerelvénnyel – idézte fel a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a VERITAS Intézet munkatársa.

– Több súlyos sérült mellett halálos áldozat is volt: a vonat fűtője, aki leesett az ütközés miatt.”

Letölthető PDF

24.hu, 2018. június 16.

Interjú jelent meg Heller Mária szociológus egyetemi docenssel Orbáni átváltozás: lánglelkű demokratából a nemzet nagypapája címmel.

Tovább a linkre

Hetek, 2018. június 15.

Interjú jelent meg Tóth Eszter Zsófiával a Ratkó-korszak népesedéspolitikájáról.

Letölthető PDF

Hetek TEZs

PR Herald, 2018. június 14.

Tóth Eszter Zsófia, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatója a Dialógus békemozgalommal és a Mozgó Világ védelmében létrejött mozgalommal foglalkozott, foglalkozik.”

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2018. május–június

Kő András tollából jelent meg recenzió Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről. Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017 című kötetéről.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Több más kötettel intézetünk főigazgatójának könyvét – Múltúnkról és jelenünkről – Válogatott interjúk és beszélgetések 2002–2017 – is ajánlja a havilap.

Letölthető PDF

Magyar Napló, 2018. június

Rezsőházy Rudolf Testis Historicum című kötetéről jelent meg egy méltatás Papp István Géza tollából. „Könyvét érdemes figyelmesen olvasni, többször is kézbe venni. Értékes a nagyon informatív és bőséges jegyzetapparátus, Kiss Dávid alapos munkája…”

Letölthető PDF

Magyar Krónika, 2018. június

„Szakály Sándor töprengésre, keserédes múltbamerengésre sarkalló könyveit olvasom: Történelem és publicisztika, Múltunkról és jelenükről” – kezdi írását Szighety Gábor.

Letölthető PDF

Tett és védelem, 2018. június 11.

„Veszprémy írása 35 ’tetszik’-et és 28 ’nem tetszik’- et kapott, azaz kicsivel vezettek a pozitív értékelések. A jobboldali olvasók láthatóan megosztottak az Izrael-témában, a támogató vélemények épp csak, hogy dominálnak.”

Tovább a linkre

 

Demokrata, 2018. június 6.

„Az író ugyanis rendkívül bonyolult problémát boncolgat, amikor főhőse, Janda Kálmán életének hol csendesebb, hol drámaibb eseményein keresztül a felvidéki magyarság Trianon utáni sorsával foglalkozik” – olvasható Jezsó Ákos könyvéről.

Letölthető PDF

 

SZBMRTt körlevele, 2018. június 4.

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság 2018-291 számú körlevele beszámol a VERITAS Történetkutató Intézet eseményeiről.

Letölthető PDF

Borsonline, 2018. június 3.

„Az üggyel kapcsolatos összes irat mintegy öt­ezer oldalt tett ki – mondta a Vasárnapi Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész. A VERITAS Intézet munkatársa tárta fel az eredeti nyomozati és bírósági anyagot. – Az el­járás, amelynek során Solymosi Attilát hat év fogházbüntetésre, társait pedig 8–18 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, azért tarthatott évekig, mert jött az új korszak, a rendszerváltás. A viszonylag enyhe ítélet azon is múlhatott, hogy a gyilkossággal vádolt fiú ügyvédje nagyon agilis volt.”

Tovább a linkre

Magyar Idők, 2018. május 30.

„Nemcsak az első szabadon választott kormány, hanem a teljes nemzeti érzelmű elit ellen. Az offenzíva szinte megsemmisítő erejűnek látszott. Csoóri Sándor Nappali holdja után az autodafé már szorosan összeötvöződött az Apák és fiúk utáni Csurka-rémteremtő nagy hadjárattal meg a többi kisebb hadművelettel, és tegyük hozzá rögtön: mindez csak a jéghegy csúcsát és a kezdetet jelentette.

Szinte mindenki sorra került: nem feltétlenül a pocskondiázás-rágalmazás módszerével, de az elhallgatás, a részleges vagy totális mellőzöttség, a lekicsinylő nemtörődömség, az érdemtelen és méltánytalan háttérbe szorítás, mondjuk ki: a kiszorítás metódusainak imponálóan változatos alkalmazásával is.

Egy-két nagyobbnak tűnő állomás, mint a Döbrentei Kornél körül kavart 2004-es hisztéria, a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán a turulmadár-emlékmű felállítása elleni agressziókísérlet vagy például nem túl régen a Szakály Sándor ’idegenrendészeti’ kijelentése miatt keltett eszelős műbalhé egy hosszú, következetes és (ez a lényeg) igen nagy hatású folyamat része csupán.” – olvasható Domonkos László cikkében.

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

168 Óra, 2018. május 29.

„A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották Szakály Sándort, aki a zsidók kamenyec-podolszkiji lemészárlását idegenrendészeti kérdésnek nevezte” – címmel jelent meg egy cikk a hetilap internetes oldalán. Szerzője nincs.

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Narancs, 2018. május 24.

Mohácsi János rendezővel készült interjú, amiben a színházi szakember az E föld befogad avagy számodra hely című darabjának születési körülményeiről tesz említést.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Hévíz, Keszthely és Vidéke, 2018. május 22.

 

„Berzsenyi-napok

Szakralitás kortárs költészetünkben

A fő- és alcímben összefoglaltak témájához kapcsoltan a Helikon Kastélymúzeumban május elején tartotta tanácskozását a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (BEDIMT).

A XXVIII. Berzsenyi Helikon Napok alkalmával neves honi írók, költők, irodalomtörténészek, kritikusok és esszéírók tartottak előadásokat a program vezértémájához kötődően. Czigány György irodalmi alelnök javaslatára ezúttal a témaválasztás az isteni, a természetfeletti eredetű, a gyökereinkből fakadó, a hitünkből való értékek megragadása volt.

Előkerült Sík Sándor és Nagy Miklós pap költő munkássága, de Iancu Laura magyar író és költő, valamint Mezey Katalin prózaíró-költő szakrális motívumairól is szó esett. Átadták a Berzsenyi-díjat, illetve a Hűségjutalmat és még Egyházashetyére is kirándultak. Ünnepélyes megnyitó gondolataiban prof. dr. Szakály Sándor, a BEDIMT és a konferencia levezető elnöke arról is szólt, hogy sokat köszönhetnek Keszthelynek és a befogadó Festetics-kastélynak. Köszöntőjében Ruzsics Ferenc polgármester arról beszélt, hogy Berzsenyit összeköti Keszthellyel a Helikon, ami 201 évvel ezelőtt startolt. Ahogy a Helikont, úgy a tiszteletre méltó, nagy lelkesedéssel előkészített Berzsenyi-napokat sem szabad abbahagyni – húzta alá.”

Letölthető PDF

 

KAPOS-T, 2018. május 22.

Huszka Imre szerkesztő Csakazértis Müszi … izé, Somogy, avagy megjelent a folyóirat 2018-as első száma, benne némi nekünk címzett üzengetéssel írásában olvasható: „Nos, tisztelt elnök úr, miután látható, hogy még itt is megpróbálja burkoltan szétteríteni a felelősséget általában a politikára, megjegyeznénk: Somogyban minden országgyűlési képviselő FI-DE-SZES. Volt és maradt. Mátrai Mártának nyilván parlamenti háznagyi státuszából adódóan tisztító- és fertőtlenítőszerekre kell költeni, a többiek pedig – megnézte valaha ezeket az arcokat?”

Tovább a linkre

Zoom, 2018. május 16.

„[…] az idén január 6-án volt éppen 40 éve annak, hogy az Egyesült Államok visszaszolgáltatta Magyarországnak – pontosabban az akkori megfogalmazás szerint a magyar népnek – a Szent Koronát, amelyet a II. világháború vége felé, 33 évvel korábban vettek át megőrzésre” – olvasható a hírportálon.

Tovább a linkre

HVG, 2018. május 14.

„Rövidesen megnyílhat a több mint három éve elkészült, azóta üresen álló Sorsok Háza   – legalábbis ezt mondták lapunknak az ügyet ismerő kormányközeli források […] Békeidőben talán nem eszkalálódott volna a helyzet, csakhogy 2014-ben túl sok olyan botrány futott össze, ami a kormány önfelmentő történelemszemléletéről tanúskodott. Ilyen volt Szakály Sándor Veritas-igazgató kijelentése, aki idegenrendészeti eljárásnak nevezte a Kamenyec-Podolszkiji tömegmészárlást. Még nagyobbat szólt a Szabadság téri német megszállási emlékmű, aminek Kerényi Imre mellett maga Schmidt Mária volt a kezdeményezője. Ebben a klímában sokan készpénznek vették, hogy hasonló szemléletű kiállítás készül a Józsefvárosi pályaudvaron”  – olvasható Hamvay Péter írásában.

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

Szoljon.hu, 2018. május 13.

„A Szolnokon megfordult neves emberek közt olyat is találunk, akinek nevét bő másfél száz évvel halála után is országos gyűlölet övezi. Hermann Róbert hadtörténész közlése szerint ugyanis az olaszországi tetteiért bresciai hiénaként is emlegetett Haynau is megtisztelt bennünket látogatásával.”

Tovább a linkre

Magyar Kurír, 2018. május 5.

Szakály Sándor szerint írni csak őszintén, forrásokra alapozva és hitelesen szabad. Ez nem jelenti azt, hogy ne tévedhetnénk vagy hibázhatnánk, ám nem mindegy, hogy véletlenül vagy szándékosan tesszük-e azt” – olvasható a VERITAS főigazgató Múltunkról és jelenünkről című kötetéről megjelent recenzióban.

Tovább a linkre

Demokrata, 2018. május 9.

Működött a szelep címmel jelent meg egy rövid könyvismertető Tóth Eszter Zsófia és Murai András által jegyzett 1968 Magyarországon kötetről.  „Bár a nemzetközi sajtó ötven évvel ezelőtt, a párizsi zavargások idején világforradalmat vizionált, elmaradt a nagy fordulat” – vonja le a következtetést a szerző.

Tovább a linkre

 

Udvardy Zoltán Az elveszett pozsonyi hídfő címmel közölt recenziót  Hollósi Gábor munkatársunk A pozsonyi hídfő. A Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság tárgyalásai (1945–1947) című kötetéről. „Még ma sem köztudott annak a három falunak a neve, amelyet országunk második világháborút követő újabb megcsonkításakor ragadott el tőlünk a csehszlovák állam” – olvasható a felvezető szövegben.

Letölthető PDF

Index, 2018. május 1.

Tóth Eszter Zsófia és Murai András 1968 Magyarországon című kötetéről jelent meg egy recenzió. Szerzője Kolozsi Ádám. „Miközben Nyugat-Európában a ‘68-as diáklázadások hívei azt hitték, a kapitalizmusnak lefőtt a kávé, Magyarországon bevezették az Omniát. A presszóban megjelent az Új Gazdasági Mechanizmus, lett (kétszereplős) piaci verseny, az Édesipari Gyár monopolhelyzetének megszűntével kicsit fogyasztónak érezhették magukat a szocialista alattvalók” – olvasható a könyvajánlóban.

Tovább a linkre

Szél-járás, 2018. április 30.

A felvidéki Pro Patria Honismereti Szövetség kulturális és honismereti lapjában Tények, legendák és a nemzeti emlékezet címmel Kimlei Péter recenziót közölt a VERITAS 2017-es Évkönyvéről.

Letölthető PDF             

Mértékadó, 2018. április 29.

Az Új Ember és a Reformátusok Lapja mellékletében Lőrincz Sándor tollából recenzió jelent meg Szakály Sándor Múltunkról és jelenükről című kötetéről. „A jól tagolt kötet legjelentősebb és legterjedelmesebb fejezete a VERITAS cím alá gyűjtött beszélgetések sora […] – olvasható az írásban.

Letölthető PDF

Magyar Kurír

Zárójel.hu, 2018. április 18.

„Fidesz barát intézményi struktúra kiépítése, VERITAS  Intézet, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Nemzeti Művelődési Intézet, Nemzeti Örökség Intézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Migrációs Kutatóintézet, Magyar Művészeti Akadémia és társai.”

Tovább a linkre

Honvédelem.hu, 2018. április 16.

„Huszonötödik alkalommal rendezik meg április 19-22. között a II. kerületi Millenárison a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A kiemelkedő jelentőségű kulturális fórumon a Zrínyi Kiadó is képviselteti magát.”  Bemutatják Hermann Róbert  Görgei Artúr válogatott írásai - Értekezések, vitairatok, cikkek, interjúk, 1848-1915 című művét.
Tovább a linkre

ÉS, 2018. április 12.

Az Írók Boltjának segítségével összeállított újdonságok közt található Tóth Eszter Zsófia  Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk című kötete is.

Tovább a linkre

Mandiner, 2018. április 12.

„A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a VERITAS, a Retörki és a különböző tematikus programok évek óta hatalmas büdzsével rendelkeznek. Persze vannak komoly szakmai műhelyek, folyóiratok, amelyek a megszűnés határán billegnek vagy mostanra meg is szűntek. Ez roppant sajnálatos. Így sokkal inkább az a fura helyzet van, hogy egyszerre van jelen a sok pénz és a hiány.” 

Interjú Bödők Gergellyel és Gellért Ádámmal.

 

Tovább a linkre

HVG, 2018. április 10.

Sebes Gábor írja „ […] létrehoztak egy kutatóintézetet, a VERITAS-t, továbbá a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, de valami vagy valaki visszafogta ezeket az intézményeket. A Bizottság törvényben biztosított jogköre, hogy javaslatot tegyen titkosított anyagok titkosításának feloldására. Ez például nagyon indokolt lenne azoknál az anyagoknál, amelyek a volt pártállami állambiztonságnál keletkeztek és még mindig a jogutódoknál vannak. Fel kell gyorsítani a még a titkosszolgálatok birtokában lévő dokumentumok átadását a levéltárnak”.

Tovább a linkre

Demokrata, 2018. április 10.

„Egy visszatekintés mindig megfelelő alkalom, hogy a szerző lássa, jól ítélkezik-e meghatározó eseményekről” – olvashatjuk Szakály Sándor Múltunkról és jelenükről – Válogatott interjúk és beszélgetések, 2002–2017 című könyvét bemutató írásban.

Letölthető PDF

Azénpénzem.hu, 2018. április 5.

„Kormányhatározatba foglalták, hogy az állam összesen 300 millió forintot költ a Szent Koronát és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését célzó programok megvalósítására.”

Tovább a linkre

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság 284. sz. körlevele, 2018. április 5.

„[…] a VERITAS Történetkutató Intézet […] hírlevelet jelentet meg a világhálón, amelyben az intézmény munkatársaival, illetve az általuk művelt témákkal kapcsolatos eseményekről és eredményekről nyújt tájékoztatást.”

Letölthető PDF

Sonline, 2018. március 30.

Somogyi Hírlap, 2018. március 31.

„A nyolc fejezetből építkező, arányos tagolású interjúkötetet nemcsak témája, hanem műfaji sajátosságai miatt is jó kézbe venni. A pergő beszélgetések által ugyan történészprofesszor szól hozzánk, ám teszi ezt közérthetően, az ismeretterjesztés szándékával, s ugyan mondandójában olykor érzünk némi vitriolt, ami csak a beszélgetések javára válik” – olvashatjuk Lőrincz Sándor könyvismertetőjében.

Tovább a linkre

Somogyi Hírlap

 

The New York Times, 2018. március 27.

„Nagyszabású portrét közölt az Orbán-rendszerről a New York Times, és egy ilyen cikk már csak azért is érdekes, mert megmutatja, hogyan láttatja Magyarországot a világ egyik legbefolyásosabb és szakmailag is legnívósabb lapja” – olvashatjuk Patrick Kingsley  How Viktor Orban Bends Hungarian Society to His Will (Hogyan erőszakolja rá akaratát Orván Viktor a magyar társadalomra) cikkéről.

Az írásban szó esik a VERITAS Intézetről, valamint Szakály Sándor főigazgatóról is. A The New York Times újságírója kérdéseivel felkereste Intézetünk főigazgatóját, aki részletesen válaszolt a feltett kérdésekre. A cikk szerzője a válaszokat figyelmen kívül hagyva a valóságot tendenciózusan elferdítető szöveget közölt le. A két letölthető PDF-en angol nyelven, valamint magyar fordításban olvashatóak Patrick Kingsley kérdései és az azokra adott főigazgató válaszok.  

Index

168 Óra

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Comment: The following can be read from Sándor Szakály’s MTI interview conducted on January 17th, 2014: “...in contrast to the general image of Hungary in WWII, it should also be noted that truly significant suffering by Hungarian Jewry occurred upon the occupation of Hungary by German troops on March 19th, 1944, from which point the sovereignty of the country was severely limited. He suggested that several historians had come to the conclusion that the first deportation from Hungary during WWII had taken place in Kaminits-Podilskiy in 1941, but that in his opinion this action could be instead referred to as an immigration procedure, for those without Hungarian citizenship were sent there. He also emphasized that when it became known that many of the deportees had been killed, Hungarian Minister of the Interior Ferenc Keresztes-Fischer allowed repatriation to Hungary on their behalf.”