Rólunk írták

Magyar Napló, 2017. március

A Somorjai ÁdámZinner Tibor szerzőpáros által 2010-ben megjelentetett Szeizmográf a Szabadság téren: Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel, 1956–1971 című kötetről ír Szokolay Domokos.

Letölthető PDF

Népszava, 2017. január 25.

„A méhészszövetség tagjainak is lehet problémájuk, mert sok heréjük van. A here pedig nem szittya származék, a Magyarországon élő herék mind „migráncsok”, akik alattomos módon berepültek szép hazánkba” – írja Majláth Mikes László Ki lesz a soros? című cikkében.

Le Monde diplomatique, 2016. december

„Közel negyvenhat éves megszállás és két évtizedig tartó kétes átmenet után Magyarország visszanyerte önrendelkezési jogát és képességét" – írja Orbán Viktort idézve Corentin Léotard Nacionalista őrület Magyarországon című cikkében. A magyar kormány „világnézete tudományos szempontú legitimitását igazolandó" létrehozta többek közt a VERITAS Történetkutató Intézetet folytatja a szerző.

PDF

Somogy, 2016 ősz

A Somogy kulturális folyóirat 2016-os őszi számában megjelent Botos János és Gecsényi Lajos két VERITAS-kötetet bemutató írása. Az első Hollósi Gábor Dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László belügyminiszteri tanácsos visszaemlékezése az 1941-es mentesítésekre című művének recenziója, a második pedig a VERITAS 2015-ös évkönyvének méltatása.

Teljes szám

168 óra, 2016. november 29.

„…a Terror Háza Múzeum 2002 februárja óta próbálja belénk sulykolni, hogy a dolgok menete szerint 1944. március 19-ig Magyarországon nem történt semmi rendkívüli. Ami korábban történt, elfogadható volt. De március 19-én megjelentek a németek, és váratlanul minden tönkrement. Pár hónappal később pedig a nyilasok gyilkolni kezdték a zsidókat. Amit el akarunk felejteni, az nem kevesebb, mint hogy jóval ’44 márciusa előtt kezdődik Magyarországon a zsidóság jogfosztása. Ami március 19. után történik, az már az emberek totális kirablása. Május és augusztus között zajlik a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány szervezésében 437 ezer ember deportálása. Könyvemben nem megyek bele a hazugság boncolgatásába, hogy Horthy tudott-e vagy nem tudott arról, mi a nácik zsidópolitikájának lényege. Tudjuk, hogy tudott a holokausztról. Az viszont bizonyítható, hogy Szálasi Horthynál sok szempontból opportunistább zsidópolitikát folytatott. – nyilatkozza Karsai László.

Magyar Hírlap, 2016. november 3.

Sajnálatos módon vannak, akik úgy gondolják, hogy 1956 csak az övék. Úgy hiszem, hogy ’56 az egész magyar nemzeté, határon innen és túl. Személyesen is tapasztaltam, hogy a nyugati emigrációban élők október 23-át mindig közösen ünnepelték, függetlenül attól, hogy ki milyen világnézeti, politikai felfogást képviselt, mikor és miért menekült el Magyarországról. Ha egy nemzet nem képes felemelkedni odáig, hogy a huszadik századi történelem egyik legszebb és legméltóbb eseményére úgy emlékezzen, ahogy világszerte teszik a demokratikus országokban, az nagyon elszomorítóállítja Szakály Sándor a vele készített interjúban.

Archivált PDF

Ausztráliai Magyar Élet (2016. november 17.)

Magyar Élet, 2016. október 13.

Azt hiszem, ez alatt a 2 és fél év alatt már jelentős eredményeket értünk el.Ha csak arra lett volna elegendő, hogy –-- mint mondani szoktam ---- egy zöld mezős beruházásként beinduljon ez az intézet, talpra álljon, létrejöjjön a struktúrája, összeálljanak a munkatársak, kialakuljanak azok a kutatási irányok, melyeket a bevezető kérdésben említettél, az is elegendő lett volna, de mi ennél sokkal többet tettünk. Ennek bizonyítására elég, ha valaki megismerkedik a található anyagokkal. Számos olyan kérdés-körrel foglalkoztunk ugyanis, melyek érdeklik a közvéleményt, de ezek nem egy esetben olyan kérdések, amelyekről eltérő vélemények vannak. S ezek az eltérő vélemények azért léteznek nagyon sokszor, mert az 1945 utáni időszakban eléggé pártos hozzáállással közelítettek sok kérdéshez – nyilatkozza Szakály Sándor az Ausztráliában megjelenő hetilap által készített intejúban.

Újkor.hu, 2016. október 1.

„Az egyetemi órák mellet a Hadtörténelmi Levéltárban és a Hadtudományi Könyvtárban 'búvárkodtam', illetve szerény óradíjért a Külügyminisztérium Könyvtárában könyvtároskodtam, mint könyvtárszakos hallgató.  Ez jó felkészülést jelentett nekem. Olyan témáim voltak, amelyek nem voltak igazán kutatottak és preferáltak, mint például a két világháború időszakának magyar katonai felső vezetése, vagy a csendőrség.”

Tovább a linkre

NOL, 2016. szeptember 11.

Bársony János és Daróczi Ágnes roma ­holokausztról szóló könyve sok tekintetben inkább történelemhamisító manipulációnak nevezhető, mintsem tudományos munkának – állítja Landauer Attila nyelvész, lexikonszerkesztő, kisebbségkutató, a református Egyház és Társadalom Kutatóintézet munkatársa. Bársonyék viszont ellenségesnek és szokatlanul elfogultnak tartják a bírálatot, amellyel kapcsolatban azt mondják: „Gyanakvó, indulatos hangneme megdöbbentett minket."   olvasható a NOL-on.

Tovább a linkre

Index, 2016. szeptember 6.

Kolozsi Ádám Indokold meg, miért van igaza Orbán Viktornak! című cikkét a következőkkel vezeti fel: „Nem csak Orbán 2015-ös bevándorlásügyi beszédét vicces (ez más jelzővel szabadon cserélhető) olvasni a nyolcadikos törikönyvben, a baloldalt is érdekesen jellemzi az idén átdolgozott állami tankönyv: kiderül, hogy a baloldaliság mindenekelőtt a radikalizmussal azonos. Az ideológiai neveléstől fellelkesülve megnéztük az idén először kiadott kísérleti tankönyvet is, és erre jött az igazi meglepetés: első blikkre kifejezetten szakszerűnek látszik, és közben még olvasmányos is. Mindkettőt ugyanaz az állami intézmény adta ki – mintha csak a kísérleti tankönyv ázsióját szeretnék emelni.”

Tovább a linkre

La Croix, 2016. augusztus 25.

A francia La Croix katolikus napilap Közép-Európa, az identitás szenvedélye címmel közöl sorozatot François d’Alançon tollából. A szerző negyed évszázaddal a kommunizmus bukása után bejárja a térség fontosabb városait (Zágráb, Pozsony, Krakkó, Budapest) és pillanatképet ad az elért eredményekről és sikertelenségekről. A magyar főváros esetében a Budapest, a befejezetlen múlt szellemei című cikkben a Budai Vár kapcsán a múltidézésről, a millenniumról, új hősök kereséséről, a kommunista szoborparkról és nem utolsó sorban a migránskérdésről ír. Megszólal többek között a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója is. Szakály Sándor kiemeli, hogy „vállalnunk kell történelmünket, nem megszépítve, de nem is befeketítve”. Magyar Bálint ezzel szemben a társadalom értékrendjének hanyatlását említi meg.

Archivált PDF (25-27. oldal)

Tovább a linkre

 

Demokrata, 2016. augusztus 24.

"Önt sokan a hazai történettudomány fenegyerekének tartják. Például egy Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos nyilatkozata miatt, amit a VERITAS Történetkutató Intézet megalakulása után néhány nappal tett…" Szakály Sándor főigazgatóval készült interjú jelent meg a Demokratában.

Archvált PDF

Tovább a linkre

Népszabadság, 2016. augusztus 20.

"Egy jókora dobozra való gyűlt össze az évek folyamán, A Robinson  Crusoe-tól az Öreg néne őzikéjén át Az utolsó mohikánig. S ha valaki megkérdezné tőlem, mit is észleltem, tehát mire emlékszem 1987/88 Magyarországából, elég élesen kirajzolódik azon esték képe, amikor a falra eresztett fehér lepedőn ismerős mesehősök tűntek fel a forrósodó diavetítő enyhe berregése közepette. Akkoriban nem igen érdekelt, ki írta és rajzolta e bájos meséket. Ám amikor egy-két évvel ezelőtt nagyobbik lányomnak újra elővettük a meséket, szemem a szakmai kíváncsiság miatt az alkotókra tévedt, s Hófehérke történeténél azt olvastam: rajzolta F. Györffy Anna." írja Papp István történész a Farkas Judit által összeállított kötetről.

Tovább a weblapra

Kolozsvári Szalonna, 2016. augusztus 14.

"Mert hát, intézete névadója, a Veritas mégiscsak az jelenti: igazság. Most már csak az a kérdés, kinek az igazsága? Ráadásul azt is tegyük hozzá, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Nomeg – ahogy ez a Fidesz-kormányzat esetében jól tetten is érhető – ők is hamisítják meg" – áll Ille istván Mit lehet kutatni egy olyan korszakon, amit Orbánék egyszerűen kitöröltek a nemzet múltjából? címen a Kolozsvári Szalonna honlapján megjelent cikkében.

Tovább a weblapra

 

Magyar Idők, 2016. augusztus 6.

Antall József zaklatása a Kádár-korszakban

Ugyan ki terjesztette el, hogy a levéltári dokumentumok a legunalmasabb dolgok közé tartoznak? Aki elolvassa az Antall József későbbi miniszterelnök kommunizmus alatti, főként 1966 és 1975 közötti megfigyeléséről, zaklatásáról szóló kötetet, az egészen bizonyosan tarthatatlannak ítéli ezt a híresztelést. Pedig nincs semmi extra Tóth Eszter Zsófia történész kötetében – írja Megyeri Dávid Antall József és az állambiztonság című kötetről az Agyonfigyelt polgár című könyvajánlójában a Magyar Idők hasábjain.

Archivált PDF

Kettős mérce, 2016. július 22.

Nincs könnyű helyzetben Orbán Viktor és pártja: jó ideje látjuk, hogy hogyan keresik történelmi gyökereiket. De hát miért is lenne könnyű helyzetben egy olyan párt, amely liberális fiatal demokratákból lett, mára pedig illiberális államot épített maga köré? Így sem nehéz persze megtalálni a gyökereket, de a tálaláshoz kellett azért némi furmányosság, és nagyfokú arrogancia ahhoz, hogy a magyarázat mindenkinek lemenjen a torkán – írja Diószegi-Horváth Nóra a Kettősmérce.blog-on.

Tovább a weblapra

Archivált PDF

168 óra, 2016. július 10.

Az alapító felhívás az elmúlt százötven év torzításmentes bemutatására szól. Nem tudom, elhiszik-e nekem: a VERITAS főigazgatójaként Orbán Viktorral történelmi kérdésekről két szót sem beszéltem – mondja Szakály – áll Buják Attila írásában.

Archivált PDF

Tovább a weblapra

Budapest Beacon, 2016. június 10.

A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora, aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése alkalmából adott interjút a Budapest Beaconnek. Összesen mintegy kétszázezer zsidó lehetett Budapesten a nyilas hatalomátvétel idején, akiknek mintegy háromnegyede érhette meg a felszabadulást – véli a szakember. Karsai egyebek mellett arra is fölhívja a figyelmet, hogy a II. világháborúban semleges Törökország – bármit is állít az európai uniós integráció kedvéért a mostani török kormányzat – egyáltalán nem vett részt az embermentésben, sőt: kifejezetten ellenségesen viszonyult a zsidómentésnek még a gondolatához is. A történészprofesszor élénk szavakkal bírálta több kollégáját is, többek közt a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját és annak egyik, Hóman Bálintot szerinte rehabilitálni igyekvő munkatársát.

Budapest Beacon link

Archivált PDF

Pelle János: Népvezér a csillagból – Szálasi Ferenc politikai életrajza (Magyar Idők, 2016. augusztus 2.) Archivált PDF

Magyar Fórum, 2016. április 21.

A VERITAS vitaestje Ferenc Józsefről címmel jelent meg a Magyar Fórum idei 16. számában egy terjedelmes beszámoló az áprilisi VERITAS-estről.

Archivált PDF

Mozgó Világ, 2016. április

E címmel jelent meg Kovács M. Mária és Ungváry Krisztián cikke a Mozgó Világ 2016. áprilisi számának 17–28. oldalán. A 30 pontba szedett írás válasz a Rubicon történelmi folyóirat januári számában napvilágot látott Ujváry Gábor-elemzésre, amely Hóman Bálint (1885–1951) történész, illetve 1932 és 1938, valamint 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere tudományos és politikai pályafutását tette górcső alá. Ujváry Gábor történész-levéltáros, a VERITAS Történetkutató Intézet Horthy-korszakot kutató csoportjának vezetője, fő tudományos kutatási szakterülete a két világháború közötti magyar művelődés és oktatás, tehát – többek között – a Hóman Bálint-i életút avatott ismerője.

 

Magyar Napló, 2016. április

Csapody Miklós Simplex oratio veritatis címmel közölt recenziót a VERITAS 2014-es évkönyvéről a Magyar Napló 2016. áprilisi számában.

Archivált PDF

Somogy, 2016/1.

Nagy Miklós Az első év címmel közölt recenziót a VERITAS 2014-es évkönyvéről a Somogy kulturális folyóirat 2016-os első számában.

Archivált PDF

Szombat, 2016. április

 

A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész a VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Napló közös kiadásában megjelent A magyarországi zsidóság vagyonának sorsa 1938–1939 című kötet mutatja be. A német katonák és az SS-tisztek is loptak a begyűjtött zsidó vagyonból, de annak zöme a magyar állam birtokába került. A könyv kapcsán a zsidóság kifosztásáról három különböző nézőpontú kutatóval készült interjú: Csősz László főlevéltáros, történésszel, Ungváry Krisztián történésszel és Botos Jánossal.

 archivált PDF

OrientPress Hírügynökség, 2016. március 27.

 

A Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át idén Szakály Sándor, aki amellett, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, valamint az MTA doktora, a 2014-ben alapított VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztját is ellátja. A szervezet munkájáról és aktuális kitüntetéséről a Rádió Orientnek beszélt a történész.

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, 2016. március 6.

HVG, 2016. március 5.

168 óra Online, 2016. március 3.

Élet és Irodalom, LX. évfolyam, 6. szám, 2016. február 12.

 

archivált PDF

Magyar Narancs, 2016. január 28.