Rólunk írták

Mancs, 2019. december 12.

„Amíg Romániában aktuális politikai ötlet lehet, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napját nyilvánítsák nemzeti ünneppé, addig nem állíthatom, hogy Magyarországon pusztán neurotikus, aki ennek hallatán felháborodik” – állítja volt munkatársunk. Letölthető PDF

Mandiner, 2019. december 10.

Karsai László regálása Pelle János cikkére.

„Pelle gondosan nem próbál néhány nagyon fontos kérdésre válaszolni: miért csak 1944. július 6-án függesztette fel a deportálásokat a kormányzó? Biztosan ő is tudja, hogy Für Lajos volt honvédelmi minisztertől Schmidt Márián és Szakály Sándoron át Kövér Lászlóig mindenki úgy hiszi és terjeszti, hogy csak július első napjaiban tudta meg Horthy, hogy a zsidó csecsemőket, aggastyánokat, betegeket, nőket nem üdülni, hanem legyilkolni viszik Auschwitzba.”

Tovább a linkre

Neokohn

Kisalföld, 2019. december 6.

A hét interjúja: dr. Printz János Károly, a magyar olimpiai akadémia tanácsának tagja nyilatkozik.

„(...) A szeminárium megálmodója dr. Keresztényi József volt, aki nagy szeretettel fogadott bennünket, külsősöket is. Összetartó, jó szellemiségű társaság volt a miénk. Többek között Dobor Dezső, Komlósi Gábor és dr. Szakály Sándor történész is velünk végzett (...)”

Letölthető PDF

169 óra, 2019. december 5.

Olvasói levél Méltóság és politika címmel.

’Az ellenzéki politikusokra mindig azt mondják a jobboldalon, hogy nem hitelesek. Bezzeg a Fidesz képviselői egytől egyig derék magyar hazafiak, akiknek ajkát sohasem hagyják el hazug, becstelen szavak. De a józanabbak – politikai oldalra tekintet nélkül – már évek óta nem hisznek a fideszes dumáknak, mert érzik a kijelentések mögötti hallatlan nagy ürességet. Ez a helyzet a holokauszt megítélésével kapcsolatban is. A kormány zéró toleranciát hirdetett meg a népirtást tagadókkal és a náci eszmék terjesztőivel szemben, ugyanakkor a háborús bűnösöket mentegeti és hazafiaknak állítja be, mint például Horthy Miklós kormányzót. Sokan állítják, Orbán nem antiszemita. A gyakorlat egészen mást mutat. Ha igaz lenne, akkor a kormány embere, a Veritas intézet igazgatója, a Kamenyec-Podolszknál történt, zsidók elleni vérengzést nem nevezhetné arcpirulás nélkül „idegenrendészeti akciónak”, nem masírozhatnának a Mi Hazánk Mozgalom újnáci hordái fényes nappal a főváros utcáin, mint tették legutóbb november 23-án, felkeltve a demokraták jogos haragját. Általános vélemény szerint a hála nem politikai kategória, és a tisztesség úri huncutság. Magyarán: bármit megtehetnek a hatalom megragadása érdekében, a cél szentesíti az eszközt. Csakhogy egy magára valamit is adó politikus nem tekinthet el bizonyos erkölcsi normáktól. Orbán – amennyiben meg akarja tartani emberi méltóságát – nem mentegethet háborús bűnösöket, tömeggyilkosokat.

Mert egyébként a kutyát sem érdekli, hogy ő valójában milyen érzelmű, az számít, amit a hétköznapi emberek mindennap tapasztalhatnak. Ez pedig egyáltalán nem kedvező rá nézve.

Szász M. Tibor’

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

KurucInfo, 2019. december 1.

A Román dezinformáció magyar támogatással – visszatekintés, a jelen, és felkészülés a trianoni évfordulóra című cikkben olvasható:  „Szintén megdöbbentő volt, mint egy volt kollégámtól megtudtam, hogy történelemtanároknak is szánt egyik oktató anyagban (A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés), egy Területi növekedés -> Románia 1918 december 1. pont szerepelt az egyik slide-on, és a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa volt a szerző... Ilyen arcpirító, gyermeteg hibákat ezen a szinten egyszerűen NEM lehet elkövetni!”.

Tovább a linkre

HVG, 2019. november 29.

Ungváry Krisztián megtalálta helyét. „A VERITAS Intézetben azt mondták, hogy dolgozhatok ott tovább, de amit én ott akkor tapasztaltam, arra intett, hogy az maximum egy kirakatfunkció lett volna ... a Sziklakórház fantasztikus hely, remek csapattal.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. november 27.

Az MSH Média Kft által szerkesztett oldal  „Orbán alattomos misszióba kezdett"  címmel beszámol a Bloomberg (valójában Brookings Institute) honlapján megjelent írásról.

Tovább a linkre

Brookings Institute

Klubrádió

KaposPont, 2019. november 25.

Idén Demeter György, röplabdaedző, Prof. Dr. Szakály Sándor, történész és a Gyöngyfa Napközi Otthon vehette át az elismerést, míg a közönségdíjat a szavazatok alapján Kapos Dynamic SE nyerte.

Tovább a linkre

Kaposvár Most (2019. november 25.)

Somogyi Hírlap (2019. november 26.)

Sonline (2019. november 26.)

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelmi Történeti Tudományos Társaság (2019. november 27.)

Kaposvár Most videó

VOSZ

Hírbalaton.hu

Berzsenyi Társaság

Kaposváriprogramok.hu

Prima SzaSa

Magyar Hírlap. 2019. november 23.

Az igazságkereső misszionárius címmel közölt Faggyas Sánodor könyvismertetőt Szakály Sándor  Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című kötetéről. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Nemzet melléklete, 2019. november 16.

Szakály Sándor történész ajánlásával” megjelent A későn jövő ember. Naplók és levelek, 1944–1951 című kötet. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Index, 2019. november 15.

Rainer M. János a Facebookon közölt beszámolója olvasható. Tovább a iinkre

KaposPont, 2019. november 14.

„Nyilvánosságra hozták a megyei Prima-díjra jelöltek névsorát. A tízes listára jövő szerdáig lehet szavazni. A voksolásra személyesen, levélben és email-ben is van lehetőség.

Tizenharmadik alkalommal szervezi meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének somogyi szervezete a megyei Prima-díj átadót. A rangos és pénzjutalommal is járó elismerésre idén a következő tíz főt, illetve szervezetet jelölte a kétévente más-más összeállításban működő, ötfős zsűri: Demeter György röplabdaedzőt, Gál Laura énekművészt, Lőrincz Sándor újságírót, Major András karmestert és Prof. Dr. Szakály Sándor történészt...”

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. november 14.

Karsai László Kitalált ellenfél című írásában Veszprémy Bernát László Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című kötetéről közöl véleményt.

„Könyvében néha olyan álnaiv kérdéseket fogalmaz meg, mint hogy tekinthető-e Magyarország teljesen szuverén országnak a német megszállás után. Nyilvánvalóan nem. Ám az sem igaz, amit Schmidt Mária és Szakály Sándor állít, hogy semmi mozgástere, felelőssége ne lett volna Horthy Miklós kormányzónak, a magyar politikai elitnek a holokausztban."

Letölthető PDF

Demokrata, 2019. november 13.

Sportdiplomácia és országépítés címmel jelent meg írás Sinkovics Ferenc aláírásával. „Ujváry Gábor […] szerint már akkor is voltak olyan politikusok, akik ellenezték az intézetek létrehozását, a rájuk költött pénzt felesleges luxuskiadásoknak tekintették.” Letölthető PDF

Tovább a linkre

Index, 2019. november 11.

Listázta a nagykövetségeknek a kormány, kiket ajánlatos meghívni a rendszerváltás megünneplésére című cikk. „Az ajánlottak között van Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnöke, valamint Schmidt Mária és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója. Nem hiányzik a Horthy Miklósért nyíltan rajongó Takaró Mihály, akinek szélsőséges nézetei miatt több szakértő lemondott a Nemzeti Alaptantervet előkészítő bizottságban, de ott van Tóth Eszter Zsófia is, aki a nők rendszerváltás előtti helyzetének egyik legelismertebb kutatója.”

Tovább a linkre

ÉS, 2019. november 8.

Rajk László özvegyeként levelet kaptam Schmidt Mária kormánybiztostól [...] A halottam nevében így nekem kell válaszolnom…”

Tovább a linkre

24.hu

Somogy, 2019 ősze

A Berzsenyi Dániel Társaság folyóiratának idei harmadik számában  Hitler és Sztálin mitikus embere címmel jelent meg könyvajánló Jezsó Ákos Vörös mágus című kötetéről. Letölthető PDF

Pécsi Újság, 2019. november 4.

„Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország: hatvanhárom évvel ezelőtt, 1956. november 4-én vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra, ezzel megkezdődött a forradalom leverése. November negyedikét a kormány 2013-ban a Nemzeti Gyász Emléknapjává nyilvánította.

Rácz János, a VVERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa szerint az ellenállás a fiatalok részéről megtörtént. Azok a felkelő csapatok, akik október 23-án is kiálltak a szabadságért megpróbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy visszaverjék a szovjet támadást.” Tovább a linkre

Somogyi Hírlap, 2019. november 4.

Interjú jelent meg Lőrincz Sándorral, aki „pedagógus, népművelő, újságíró, családapa, nagypapa... […] Írásain keresztül is igyekszik tanítani, ám ha körülveszi népes családja, három unokája, akkor rájuk figyel teljes erőbedobással. A közelmúltban jelent meg huszonhetedik kötete, de már újabb könyvterveken gondolkodik […]

– Egy másik kényes téma is a felszínre kerül: a szegénység, a sebzettség kérdése. Ám valahogy mégis optimistán szemléli a világot a könyvben megszólalók többsége.

– Többen emlékeznek nehéz gyermekkorukra, ám vallják: a magyarokra jellemző búskomorságból ki lehet törni, a sebek nyaldosása nem vezet sehova, legfeljebb apátiába, depresszióba dönt. A már égi íróasztalnál ücsörgő-iddogáló, Barcsról induló jeles költő, Veress Miklós hányattatott gyermekkorának köszönhető számos gyönyörű anyavers, de Pogány Juditnak is bőven jutott kislánykori seb és csalódottság, amelyekből mai napig építkezhet a színpadon. A nagybajomi gyökerű Boross Péter kilencven fölött is briliánsan fogalmaz, a siófoki kötődésű Varga Imre nemzetközi hírű szobrászművész szintén sokáig friss maradt szellemileg, de van mit tanulnunk a Törökkoppányból induló Szakály Sándor történészprofesszortól éppúgy, mint az egyik legtermékenyebb írónktól, a szilvásszentmártoni származású Lőrincz L. Lászlótól, vagy a taranyi születésű Druzsin Ferenc irodalomtörténésztől, az ELTE egykori rektorhelyettesétől is.”

Letölthető PDF

sonline.hu

Klub Rádió, 2019. október 23.

„Szétesett az 56-os Intézet csapata a műhely kormányzati megszüntetése után, de a Soros Alapítványtól remélt támogatással egykori kutatói talán tovább dolgozhatnak közös projekteken. Erről beszélt a Klubrádióban Eörsi László történész, és azt is elmondta, a kormányzatot szerinte a független, szabad szellemiség elleni zsigeri gyűlölete vezérelte az intézet megszüntetésekor." Tovább a linkre

Hírklikk

Magyar Hang, 2019. október 21.

Ficsor Benedek interjút készített Ungváry Krisztiánnal. Tovább a linkre

Városunk, 2019. október

A Budapesti Honismereti Híradó könyvismertetőt közölt Rácz János Magyarországról jöttünk, mesterségünk címere: életrevalóak című interjúkötetéről. Letölthető PDF

Újkor.hu, 2019. október 9.

Dergez Ildikó recenziót közölt a VERITAS által az elmúlt évben megjelentetett Trianon és a magyar felsőoktatás című kötetéről. Tovább a linkre

Dél-Pest Megyei Panoráma, 2019. október 7.

Az egykori huszár laktanyában megvalósuló GULÁG GUVPI emlékhely beruházásával kapcsolatban helyszíni bejárást tartottak október 3-án. Tovább a linkre

Qubit., 2019. október 3.        

„A Qubiten 2019. szeptember végén jelent meg Barna Ildikó szociológus és Pető Andrea történész „Így veszett el a magyar történetírás korlátlan szabadsága” című írása. Egyrészt azért csalódást keltő ez a cikk, mert szikár tényközlés helyett több ízben híreszteléseket és félelmeket tüntet fel tények gyanánt.” Szulovszky János írása. Tovább a linkre

Qubit., 2019. szeptember 22.

Barna Ildikó (szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense) és  Pető Andrea (történész, a CEU egyetemi tanára, az MTA doktora) írása.

„Az 2010-es évek elejétől számítható illiberális emlékezetpolitikai fordulat eredményeképpen párhuzamos profilú és állami pénzekből fizetett történelemkutató intézmények jöttek létre, így például a VERITAS, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Clio Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Magyarságkutató Intézet, amelyek mindenféle tudományos minőségbiztosítási rendszer nélkül, azaz az általánosan elfogadott tudományos standardokat (például a nyilvános álláskiírást) nélkülözve működnek. Ezek az intézetek elsősorban a public history területén akarnak hatást elérni, következésképpen elsősorban internetes, online folyóiratokat üzemeltetnek.”

Tovább a linkre

Nagykanizsa online, 2019. szeptember 20.

Papp Attila írása. „Bíróságtörténeti különszámot adott ki szeptemberben – az Országos Bírósági Hivatal támogatásával – a Rubicon történelmi magazin. Erről már prof. Dr. Hermann Róbert,  a VERITAS Kutatóintézet vezetője beszélt, aki kiemelte: a nívós magazin 21 jogász, történész és jogtörténész írását tartalmazza, a tanulmányok a középkori és a modernkori időszakkal is foglalkoznak, a magyarországi bíráskodás ezer évét ölelve fel.”

Tovább a linkre

HVG, 2019. szeptember 19.

„… érdekfeszítőnek találom: a HVG és online változatai szemlátomást Tarlós István hivatalban lévő budapesti főpolgármestert támogatják a küszöbön álló helyhatósági választásokon, meg azt is, hogy a szerkesztőváltás utáni 168 Óra első száma nagy Tarlós-interjúval nyit, hogy az imént még a Magyar Tudományos Akadémiához tartozott Bölcsészettudományi Kutatóközpont a tanácsköztársaságról (!) közös konferenciát rendez a VERITAS Intézettel (!) és Boross Péter szkv. miniszterelnökkel (!), ahol számos nagyra tartott korábbi kollégánk tart cizellált előadást a kernemzeti-mongoloid történetfölfogás bársonyos malaclopójába burkolózva. Leírhatom, de minek. Hovatovább nem is fogom érdemesnek találni, hogy leírjam, s aztán ki tudja.” 

Tovább a linkre

Zempléni Múzsa, 2019 ősz

A társadalomtudományi és kulturális folyóiratban D. Molnár István tollából Gali Máté munkatársunk Windisch-Graetz  Lajos herceg című kötetéről jelent meg könyvajánló.

Letölthető PDF

Szatmár.ro, 2019. szeptember 11.

Emlékműsort szervezett a Szatmári Híd Egyesület a Szatmári Bevonulás évfordulója alkalmából. Tovább a linkre

Szatmár.ro (2019. szeptember 3.)

Élet és Irodalom, 2019. augusztus 30.

Gábor Éva (1925–2019) emlékének alcímmel megjelent írás első mondata: 'Szakály Sándor az elmúlt év szeptemberében olyan dokumentumokat juttatott el – „megkönnyítendő a jövőbeni szerkesztést” – Kovács Zoltán főszerkesztő úrhoz, amelyekkel a számára oly’ fontos idegenrendészeti kérdést illetően majd orientálhatják az ügyet szóba hozó szerzőket – arra rámutatva, „hogy a korabeli levéltári források állításaikkal ellentétben mást támasztanak alá”.'  Tovább a linkre

Letölthető PDF

Magyar Hang, 2019. augusztus 29.

Lukács Csaba írása az egyéves Kötöttfogásról. Konok Péter történész nem hiszi, hogy a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár alkalmazná. Tovább a linkre

HVG, 2019. augusztus 12.

Interjú Maróth Miklóssal. Az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Irányító Testületének elnökét Windisch Judit kérdezte. Tovább a linkre

ATV, 2019. augusztus 7.

Az Egyenes beszéd műsorának vendége Závada Pál, akivel Krug Emilia beszélget annak kapcsán, hogy megjelent az író Hajó a ködben című regénye. Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei. Szóba kerül a Kamenyec-Podolszkij közelében 1941-ben lezajlott vérengzés. 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

444.hu, 2019. augusztus 7.

Magyarországot támogató határozatért lobbizik az amerikai törvényhozásban a kormány címmel erdelyip írása: „Hosszan részletezik azt is, hogy Magyarországon zéro tolerancia van mind az antiszemitizmussal, mind a cigányellenességgel szemben. Ebben a körben például az állami VERITAS Intézetről munkásságáról nem esik szó, ahol a zsidók halálba küldését idegenrendészeti eljárásnak nevezték, a zsidótörvényekről pedig kimondták, hogy azok nem voltak zsidóellenesek, és ami ellen a Mazsihisz például már több körben tiltakozott. A Soros Györggyel kapcsolatos kormányzati kampányról azt írják, hogy azt csak az mondja antiszemitának, aki nem akar a migráció valódi tétjéről vitázni, szerintük egyáltalán fel sem merül Soros zsidósága, sokkal inkább arról van szó, hogy Soros tartja fent a migrációt, és erre akartak rámutatni.”

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

HVG, 2019. augusztus 5.

„Június 15-tel megszűnt az '56-os Intézet, azóta a a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az 1956-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot. Rainer M. János nem ment a VERITAS-ba dolgozni, az intézet utolsó igazgatója a Mozgó Világnak adott interjújában beszélt a rendszerváltásról és a közeljövőről.” Tovább a linkre

168 óra

HVG, 2019. augusztus 5.

Windisch Judit írása: „Az elhallgattatásról elég vad verziókat is hallottunk, az egyik ilyen, hogy majd a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetet és a hasonló intézményeket egyszerűen beterelik a kutatóintézetekbe, ezzel megágyazva a kritikus kutatók elküldésének, ellehetetlenítésének.” Tovább a linkre

Mozgó Világ, 2019. július–augusztus

A másik Magyarország címmel jelent meg interjú Rainer M. Jánossal. Letölthető PDF

Infovilág, 2019. július 26.

Szelestey Lajos a Financial Times cikkét ismerteti Orbán átírná a magyar történelmet címmel. Tovább a linkre

Magyar Hang, 2019. július 26.

Állami forrásoktól nem függetlenül címmel jelent meg írás a kormány kulturális politikájáról: „A hazai kulturális lapkínálat bővítése érdekében egy új, szélesebb rétegeket megszólító kétheti lap megalapítására és állami segítséggel történő elindítására van szükség – idézte május elején a HVG az Emberi Erőforrások Minisztériuma előterjesztését. A terv hamarosan valósággá válik, az Országút címmel tervezett folyóirat információink szerint szeptembertől kerülhet az újságárusokhoz. A lap bőkezű állami támogatással indul, az idén felmerülő költségekre összesen 374 millió forintot szánnak, a továbbiakban pedig évi 300 millióból működhet. A 48 oldalas kiadvány 490 forintba kerül, és országszerte nyolcezer példányban terjesztik majd. A lapot a legjobb szakemberekből kiválogatott szerkesztőbizottság vezeti, akik tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, amelyeket egy ilyen lapnak el kell látnia.

Bár az előterjesztésben nevek nem szerepeltek, több forrásból is úgy értesültünk, hogy az Országút főszerkesztője Falusi Márton költő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) munkatársa, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szépirodalmi kollégiumának vezetője lesz. A szerkesztőbizottságban mások mellett Kodolányi Gyula költő, műfordító, az MMA tagja, Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, valamint Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus kapott helyet.”

Letölthető PDF

Pesti Srácok, 2019. július 21.

Popper Péter harca a „gonosz” galerik ellen – Letartóztatásuk után tanulmányozta és kezelte a diktatúra fiatal célpontjait. Szerző: Mező Gábor. Tovább a linkre