Rólunk írták

ÉS, 2018. október 31.

„Másodszor hangzott el Szakály Sándor történésztől, hogy a zsidótörvények nem jogfosztóak voltak, csupán jogkorlátozóak. […] Az persze nagy kérdés, hogy ha az értelmiség sem, akkor egyáltalán kik képviselik itt a liberalizmust, de ne legyünk telhetetlenek. Elégedjünk meg azzal, hogy ha a négy fal között csináljuk, akkor emiatt nem fognak kilőni minket a magyarságból.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

 

Origó, 2018. október 31.

Károlyi Mihály: hazaáruló vagy csak tehetségtelen, rossz politikus? Tovább a linkre

 

HVG, 2018. október 31.

„Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban hullott szét a Monarchia, és bár ezzel a magyarok vágyott függetlensége megvalósult, a Trianon-trauma mindent maga alá temetett”. Tóth Richárd cikke.

Letölthető PDF

HVG linkje

 Népszava, 2018. október 29.

Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére címmel olvasható a szociáldemokrata napilapban Czene Gábor cikke. Tovább a linkre

Letölthető PDF

168 óra

HVG

Magyar Narancs, 2018. október 29.

Huszka Imre írja cikkében: „Miután erős kétségeink vannak afelől, hogy a jobboldali kormányok idején törvényszerűen fellángoló kultúrharcok mögött volt-e bármikor emelkedettebb szempont a pénzen és a hatalmon kívül, meglepő bír lenni olykor ez a haszontalanul önpusztító „mindent, minden áron” hozzáállás. Somogy megyei történet következik”.   Tovább a linkre

 

Népszava, 2018. október 28.

Márton László Montpellierből írta Már száz éve rohanunk a forradalomba című cikkét. Talán nem látja jól? Túl messzi a haza, meg a száz év?

Tovább a linkre

HVG, 2018. október 27.

„A VERITAS Történetkutató Intézet lassan kezdi betölteni azt a szerepet, amelyre a kormány szándéka szerint létrehozták.”

Tovább a linkre

Napi.hu

ATV, 2018 október 26. 

 

Az Egyenes beszéd műsorban a Sorsok háza ügyének apropóján „a múlt és a jelen átértelmezése” a téma. Gábor György, Lévai Júlia, valamint Krug Emília műsorvezető beszélgetésében Szakály Sándor zsidótörvényekkel kapcsolatos kijelentései is „szóba kerültek”.

 

ÉS, 2018. október 19.

Karsai László cikke. „Október 5-én, délután 2-kor Sebes József, a rendezvényt szervező Raoul Wallenberg Egyesület elnöke nyitotta meg a Kossuth Klub zsúfolásig telt emeleti nagytermében az érdeklődéssel várt Horthy-vitát. Sebes elmondta, már hosszú idő óta készült az egyesület a Hor­thy-korszak megvitatására, a Pozsonyi Pikniken a korábbi években is osztogatták kérdőíveiket, és többek között az ezekre adott válaszok alapján állították össze a kérdéseket.

Domány András 39 éves rádiós rutinnal csaknem a vitadélután végéig, kellő határozottsággal moderálta a vitát. Először bemutatta a három fő résztvevőt: Szita Szabolcs professzort, a HDKE igazgatóját, Szakály Sándort, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját és Turbucz Dávidot, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát. Jelezte, hogy a szervezőkkel egyetértésben ő két, amúgy is összetartozó tematikájú kérdést összevont, és négy kérdést fog feltenni a fő résztvevőknek, akik a válaszra 5-5 percet kaptak. Ha ők befejezték, a két felkért hozzászóló, Pók Attila, az MTA TTI igazgatóhelyettese és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatója, valamint Püski Levente, a Debreceni Egyetem professzora ugyancsak kap majd 5-5 percet az elhangzottak kommentálására.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

HVG, 2018. október 13.

„Még a tudományos kérdésekben visszafogottnak tekinthető Balog Zoltán emberminisztert is elkapta a hév, amikor nem sokkal a választások előtt létrehívta a hasonló profilú László Gyula Intézetet. Úgy tudjuk ezt is beolvasztják az új intézménybe, sőt az Index szerint a VERITAS Intézetet is. Szakály Sándor, az intézmény igazgatója a HVG-nek állította: tőlünk hall először erről a tervről” – írja Hamvay Péter. Tovább a HVG honlapjára

Index, 2018. október 12.

„Magyarságkutató Intézetet csinál a kormány – jelentette be Kásler Miklós emberminiszter” – írja Kolozsi Ádám.

Tovább a linkre

Zoom, 2018. október 11.

„Rejtély, milyen programokkal, és még nagyobb talány, hogy mennyiért ünnepli az ország a Szent Korona évét, pontosabban a Szent Korona visszaszolgáltatásának 40. évfordulóját.”

Tovább a linkre

HVG, 2018. október 11.

„A VERITAS Történetkutató Intézet lassan kezdi betölteni azt a szerepet, amelyre a kormány szándéka szerint létrehozták. Megalakításának egyik célja ugyanis az volt, hogy alkalmas lesz a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása céljából egyes állami feladatok ellátására is” – olvasható a Kecskére káposztát című írásban.

Letölthető PDF

HVG, 2018. október 10.

Politikailag megbízható kezekbe kerülnek a kormányiratok címmel jelent meg egy írás. Szerzője anonim.

Köszönjük a reklámot!

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

HVG, 2018. október 5.

„Olyan egyértelmű, számon kérhető állásfoglalásra kell késztetnünk a magyar kormányzatot, ami felülírhatja az eddigi, kétséges emlékezetpolitikai üzeneteket” – olvasható Seres László cikkében.

Tovább a linkre

Mandiner

Népszava, 2018. október 5.

A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását – olvasható a cikkben.

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

Átlátszó, 2018. október 4.

Újabb kultúrharc a kormányoldalon belül? Nagyon úgy tűnik, a hatalom jobban bízik a Boross Péter–Szakály Sándor-féle „őskonzervatívokban”, mint saját központi intézményében, a Magyar Nemzeti Levéltárban. Kásler Miklós friss előterjesztése szerint az 1990 utáni kormányiratokat egy mozdulattal átpakolnák a VERITAS Intézetbe – értesült az Átlátszó.

Tovább a linkre

444.hu

Népszava, 2018. október 4.

„[…] utalt Szakály Sándor történész egyik közelmúltban tett kijelentésére […]”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Független Hírügynökség, 2018. október 4.

Mi lesz a sorsa a Sorsok Házának – és a történelemnek? Tovább a linkre

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

Magyar Idők, 2018. október 2.

„[…] Beperelték Gárday Gábor operaénekest, Szakály Sándor történészt, Boros Imre közgazdászt, Kligl Sándor szobrászművészt, Kosaras Péter Ákos történészt, a Medveczky és a Papolczy család több tagját, volt, akit azért, mert Csurka István fényképét kitette a lakásában. Beperelték természetesen azt is, aki Csurka Istvánnak kölcsönadott ötmillió forintot, és az író a kölcsön visszafizetésére garanciaként egy jogátruházási szerződést adott át az illetőnek.”

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Kurus.info, 2018. október 1.

Idézet az Új fölfedezés a holotudományban című írásból:

„[…] a Heisler András által vezetett szervezet hivatalos honlapján is az szerepel, hogy 1920-ban megszületett az első korlátozó törvény, az úgynevezett numerus clausus. Szakály is, a Mazsihisz hivatalos oldala is korlátozó  törvényről beszél, miért volt hát a nagy-nagy zsidó patália? Lehetséges, hogy Heisler András és elvbarátai a saját honlapjukat sem ismerik?”

Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2018. szeptember 30.

Gali Máté munkatársunk Berzeviczy Albertről írt kötetéről jelent meg recenzió. Szerzője Udvardy Zoltán. Tovább a linkre

Magyar Idők Lugas melléklete, 2018. szeptember 29.

'Bélyegezték már „kurzustörténésznek”, vádolták antiszemitizmussal, igyekeztek megkérdőjelezni történészi objektivitását. Pedig történettudósi felkészültségéhez, politikai elfogulatlanságához és a történelmi források (dokumentumok, adatok és tények) tisztelete jegyében folytatott kutatói munkásságához nem fér kétség. Mégis gyakran áll mind ő, mind az általa irányított VERITAS Történetkutató Intézet a szakmainak álcázott, valójában politikai indíttatású támadások kereszttüzében' – írja Miklós Péter cikkében Szakály Sándorról.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Nógrád Megyei Hírlap, 2018. szeptember 22.

A történész véleménye megkerülhetetlen címmel jelent meg írás Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről című kötetéről. Szerzője Szakács Árpád..

Letölthető PDF

Pesti Srácok, 2018. szeptember 22.

>Néha én is éreztem úgy magam, mint Takaró Mihály tihanyi várkapitány 1558-ban, amikor azt írja egyik levelében: „énnekem előttem tűz vagyon, hátam megett víz, környűben mind ellenség.” <

Tovább a linkre

Népszava, 2018. szeptember 21.

A szociáldemokrata napilap Szerintem rovatában Kádár János véleményét fogalmazta meg Zéró tolerancia címmel.

Letölthető PDF

Független Hírügynökség, 2018. szeptember 19.

A hazugság emlékművei, avagy történelemhamisítás kormánytámogatással címmel Karsai Lászlóval közölt interjút FüHü. Idézet: „Ez a fajta történelemhamisítás nem új, rendkívüli mértékben felháborító, és egyébként 7.5 milliárd forintba került már eddig is az adófizetőknek.”

Tovább a linkre

Országos Szolgálat MTI, 2018. szeptember 19.

„A kormány Sargentini-kampánya félrevezető, és felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját.”

Tovább a linkre

Civilhetes

Új Élet, 2018. szeptember 15.

Szakály Sándor szerint a zsidók nem szenvedtek el jogfosztást Horthy kormányzósága alatt címmel jelent meg írás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hetilapjában.

Letölthető PDF

Index, 2018. szeptember 14.

Névtelen szerzőtől: „A Mazsihisz egyébként a koncepció és Schmidt Máriával való konfliktusai miatt már 2014-ben otthagyta a Sorsok Házát előkészítő bizottságot, és annak ellenére, hogy mindig is kerülte a kormánnyal való közvetlen konfliktust, a budapesti Szabadság térre épített német megszállási emlékmű, illetve Szakály Sándornak, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának a kamenyec-podolszki vérengzésekről tett kijelentése miatt is szembekerült a kormány hivatalos történelempolitikájával.”

Tovább a linkre

Népszava 2018. szeptember 15.

Magyar Élet, 2018. szeptember 13.

A VERITAS Intézet neve két alkalommal is megjelenik az ausztráliai kiadványban.

Letölthető PDF

Tovább a linkre

Népszava, 2018. szeptember 5.

Idézet a tájékozatlan tanárnő soraiból: „[…] Auschwitzban csaknem annyi magyar állampolgár lelte halálát, mint a szovjetunióbeli hómezőkön. De van egy hatalmas jogi és emberi különbség: a munkatáborba szúfolt magyarok fegyvertelen civilek voltak!”.

A „tanárnő” nem tudja, mi a GULAG vagyis a Javítómunka-táborok Főigazgatósága (Главное управление исправительно-трудовых лагерей)?

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

ÉS, 2018. szeptember 7.

Karsai László  Szakály, Horthy és a korlátozott történelmi igazság című cikkében olvasható: „Mit szólna Szakály, ha esetleg református vallású családból származna, és Magyarországon mozgalom indulna, amely a reformátusok jogainak korlátozását tűzné zászlajára. Erős fundamentalista katolikus támogatással elérnék, hogy akinek két református vallású nagyszülője van, az ne taníthasson állami tanintézetben, ne lehessen orvos, ügyvéd, mérnök, színész”.

Tovább a linkre

Mérce, 2018. augusztus 29.

Azért Diószegi-Horváth Nóra mégis bezavar. Szerinte „a kormány igyekszik zárójelbe tenni 70 év történelmét, és visszakanyarodni 1944 elé, mintha az azóta eltelt idő meg sem történt volna.” Egy tiszteletteljes kérdés Diószegi-Horváth Nórához: kik írják/írták át a történelmet, és mikor? Csak nem azok, akik a 133 napot dicsőítették?

Balmix

Civilhetes

Népszava, 2018. szeptember 4.

Idézet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem volt hallgatójától: „Unnánk már, hogy a hatalom emlékezetpolitikájával foglalkozzunk. Ám unos-untalan beleakadunk Szakály Sándor udvari történész képzettségét megalázó kijelentéseibe. A VERITAS Történetkutató Intézet – már az Igazság név is hazugság – főigazgatója megbízhatóan szolgálja ki a kormány történelmi szövetbe ágyazott reálpolitikai céljait.” Tovább a linkre

Letölthető PDF

Somogyi Hírlap, 2018. augusztus 28.

 

Memoárírásra nem készül, de szívesen megosztja történeteit a hozzá közelállókkal

 

Augusztus 27-én volt kilencvenesztendős, s most is megjár neki a miniszterelnöki megszólítás. Boross Péter, a Somogyból induló, jogász végzettségű, egykori nagybajomi fiú, tekintélyes vendéglátói múlttal a háta mögött a rendszerváltozás idején lépett a politika porondjára. Antall József miniszterelnök felkérésére mondott igent, majd a jó barát halálát követően 216 napig kormányfőként szolgálta nemzetét. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke, akivel az elmúlt húsz évben többször is találkoztam. Nagybajomban, Kaposváron, Budapesten.

SOMOGY:  Fekete kabátját panyókára vetve borult rá a templom padjára. Bár a keresztény értékrend szerint igazította lépteit, önmaga bevallása szerint nem volt túl buzgó templomba járó. Most csukott szemmel, hosszasan imádkozott a nagybajomi katolikus templomban. A múlt sűrű levegője vette körül, s ez még intenzívebbé tette az égi-földi párbeszédet. Boross Péter hazajött. Kérés nélkül is megtette volna, de most hívták. Szólította a szülőföld. A templomrekonstrukció kínálta az alkalmat; Isten hajlékának újraszentelésén ő is beszélt. Az egykori joviális miniszterelnöktől, aki akkoriban Orbán Viktor főtanácsadója volt, az ünnepi misét követően megkérdeztem: „Tanácsot adni könnyebb, vagy inkább tanácsot elfogadni?” Azt felelte: „Adni mindenképpen könnyebb, mert a mérlegelés és a felelősség mégiscsak azé, aki kapja. Neki kell eldöntenie, hogy elfogadja, félig ismeri csak el vagy elveti a tanácsot.” Ezt tartja ma is.
Látszólag jól érezte magát e szerepben, de emellett igyekezett megfelelni más társadalmi funkcióinak is, hogy bölcs meglátásai a köz javára váljanak. A Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság képviseletében is többször megfordult Somogyban. Jókai Annával, Lomnici Zoltánnal, Katona Tamással érkezett, hogy megoszsza gondolatait a Kegyelet és emlékezet című konferencián, amelyet Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezetője szervezett.
Mindig örömmel érkezett Somogyba. Akkor is, amikor várossá lett szülőfaluja díszpolgári címét vette át. A nagybajomi gyökereire büszke miniszterelnök meghatódott attól, hogy értékelték erőfeszítéseit. Mivel rátermett, lelkes polgármesterasszony irányítja a települést, folyamatosan próbál neki segíteni ma is.
Boross Péter a Somogy Megyei Közgyűlés tíz évvel ezelőtti, Nagybajomban tartott megyenapi kitüntetési ünnepén díszvendégként lépett a mikrofonhoz, s egyebek mellett arra utalt: boldog, hogy a magyar múlt, a magyar hagyományok végre nagyobb súlylyal kapnak helyet a lokális és az országos közgondolkodásban, mint ahogy ennek hiányát sok alkalommal oly keserűen tapasztalta. Üzenet ez, mivel históriás nép a magyar, s eleink, akik nagyot alkottak, mindig a múlt tapasztalati kincsestárából vették a példákat a hogyan tovább?-ra. Az érzelmi kötődésre, a lokálpatrióta somogyiságra is ráirányította a figyelmet, hiszen aki nincs tekintettel közéleti ténykedése során az emocionális vonatkozásokra, az valamit alapvetően nem ért, s talán nem is való a közéletbe. A közelmúltban életinterjúra jelentkeztem be hozzá; a Somogy folyóirat megbízásából kopogtattam a VERITAS Történetkutató Intézet Duna-parti székházában lévő irodájának ajtaján, hogy kilenc évtizedet nagyító alá véve bírjam vallomásra. Közvetlen környezetében egyetlen fénykép látható a beszélgetősarokban: a jóbarát, Antall József portréja. Olykor rá-rápillant barátja fényképére, és elégedetten summázza: a szövetség, melyet vele kötött, halálával sem szűnt meg. „Megérdemli, hogy a közelemben legyen” – jegyzi meg.
Hallgatom családról, diákévekről, hadapródiskolai, gimnáziumi és egyetemi tanulmányokról, 1956-ról, vendéglátói szakmai múltjáról, előmeneteléről, a rendszerváltozás éveiről, Istenről, családról, pályatársakról, médiáról, s arról is, hogy ha nem is várja, de tisztában van azzal: lassan szólítja majd a túlpart… Szülőfalujáról különös szeretettel mesél, s tudatosan keresi a somogyi jellegzetességeket, hiszen az élete a példa rá: a somogyiság létező, érzelemvilágot meghatározó tényező. Memoár- vagy önéletrajzírásra nem készül, azt mondja, túl türelmetlen már, ami az öregkor velejárója, de szóban szívesen megosztja történeteit a hozzá közelállókkal.
Boross Péter néhány éve megözvegyült, és elveszítette fiát is. Nagybajomban élő László öccsével és családjával élő a kapcsolata, de már meghaltak generációjának azon tagjai, akikkel együtt gyerekeskedett. A Máli lányok – ismert tanítócsalád sarjai – viszont nyugdíjasként a fővárosból visszaköltöztek Nagybajomba. Mária és Márta évente szerveznek egy-egy összejövetelt, amelyen az Igmándy és a Sáringer família leszármazottjaival is találkozik a miniszterelnök.
KA: Boross Péter mindig örömmel jön Somogyba
Beágyazott cikkek:
Adni könynyebb, mert a felelősség azé, aki kapja
Pite és album Nagybajomból
Czeferner Józsefné Nagybajom polgármestere és Pozder Veronika, az önkormányzat gazdasági vezetője csütörtökön köszönti fel Budapesten a település díszpolgárát. Egy fényképalbumot nyújtanak át neki Nagybajomról, és egyebek mellett somogyi bor, pálinka is lesz az ajándékok között. Mivel a miniszterelnök nem szereti a túl krémes süteményeket, így a polgármester maga süt neki almás pitét.
A miniszterelnök „vizsgáztatott”…
Az egyik ünnepi ebéden az egykori miniszterelnök megkérdezte tőlem, tudod-e, ki találta fel a szódavizet, s ki írta le először azt, hogy fröccs? Már-már azt éreztem, „vizsgáztat”, hiszen a vendéglátás a kisujjában van, de szerencsére – lehet, hogy nem erre számított –, nyomban válaszoltam, mivel tudtam a két nevet: Jedlik Ányos, illetve Vörösmarty Mihály. A jó feleletre vörösborral koccintottunk.

Szerző:  Lőrincz Sándor

 

Élet és irodalom, 2018. augusztus 24.

Kőszeg Ferenc Az ételosztás elmaradt című cikkében Magyarország múltbeli és mostani menekültpolitikájáról ír. „A hírt már mindenki tudja: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség munkatársait, élükön Iványi Gáborral, nem engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott élelmiszert osszanak a menedékkérőknek. A magyar hatóságok éheztetéssel akarják rábírni a menedékkérőket, hogy térjenek vissza Szerbiába.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Klub Rádió, 2018. augusztus 27.

Karsai László és Dési János beszélgetése az 1941-es deportálásokról, a kamenyec-podolszkiji eseményekről, valamint a magyarság háborús bűneiről. Karsai László szerint sehol sem található az idegenrendészeti eljárás kifejezés a korabeli használatban.

 

168 Óra, 2018. augusztus 29.

Vásárhelyi Mária a Bűnöző állam című glosszájában éheztetésről és emberkínzásról elmélkedik.

Letölthető PDF