Sajtótükör

A Századvég folyóirat legújabb számában Anka László Apponyi Albert képviselővé választása 1896-ban és Schwarczwölder Ádám A Széll-csend testközelből címmel közölt tanulmányt.

2017. április 21.

Kiss Dávid  A budapesti Munkásőrség története 1957-ben címmel közölt cikket a Városunk – Budapesti Honismereti Híradóban.

2017. április 21.

Hermann Róberttel jelent meg interjú a nullahategy.hu oldalán Az Elpusztítani mindent – Az ismeretlen polgárháború 1848/49 című film bemutatása alkalmával. A film az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején Erdélyben és Délvidéken lezajló magyarellenes atrocitásokról szól.

index.hu

2017. április 19.

A Rubicon történelmi magazin legújabb számában a VERITAS Intézet által szervezett Kállay-konferencia kapcsán munkatársaink – Hollósi Gábor, Joó András, Orosz László, Sáringer János és Ujváry Gábor – írásai jelentek meg.

2017. április 19.

Kovács Kálmán Árpád a Magyar Időkben írja Lukácsról: A Lukács-kérdés történeti kontextusának megértéséhez mindenképpen tudnunk kell, hogy Lukács György már saját korában jelképszerű képviselőjévé vált az asszimilálódott harmadik generációs zsidóságnak.  Életében mintha a polgári kor családregényének mintája is  visszatükröződne: első, második és harmadik generáció, ahol utóbbiban a  művészi hajlamok előretörésének és valami tragikus, végérvényes,  pótolhatatlan veszteségnek lehetünk tanúi.

Letölthető PDF

2017. április 13.

A KARC FM A sors szimfóniája műsorában Szakály Sándor a Horthy neve által fémjelzett korszakról, a bethleni konszolidációról és Teleki Pálról beszélget Papp Endre műsorvezetővel.

2017. április 9.

A Kossuth Rádió Arcvonások műsorának vendége Zinner Tibor, aki életéről, tanulmányairól, munkájáról mesél.

2017. április 4.

Megjelent Orosz László Teleki Pálról szóló írása a Magyar Hírlapban. A „Szent István-i” gondolathoz való visszanyúlás annak lehetőségét is megteremtette Teleki számára, hogy emez iránt hűséget vallva elhatárolódjon a dualizmus időszakában követett, sokat támadott nemzetiségpolitikai gyakorlattól. A párizsi békekonferenciával párhuzamosan, nyilván a veszteségminimalizálás jegyében, új „társadalmi szerződést” kínált fel a kifelé gravitáló nemzetiségeknek: türelmes nemzetiségpolitikát és a nemzeti identitás ismérveinek szabad ápolását ígérte, cserébe pedig a magyar állami integritás tiszteletben tartását kérte. Ez a nemzetiségpolitikai irányvonal jellemezte a kommün bukása után megkapaszkodó ellenforradalmi rendszer kezdeti időszakának kormányait, köztük Teleki első kormányzását is (1920–21). A legfőbb cél annak látványos demonstrálása volt, hogy tanultunk az 1918 előtti korszak hibáiból, s készek vagyunk előzékeny magatartásra a nemzetiségek irányában – írja a VERITAS Intézet tudományos főmunkatársa a tragikus végű miniszterelnökről.

Magyar Hírlap PDF

2017. április 3.

A Somogy TV Miért című műsorában Kresz László műsorvezető vendége Szakály Sándor, akit a német megszállásról és Magyarország világháborús szerepéről kérdez.

2017. március 31.

A Kállay-konferencia kapcsán jelent meg interjú Ujváry Gáborral a Magyar Demokratában Kállay Miklós, a reálpolitikus címmel.

2017. március 28.

A Kossuth Rádió 25 éve történt című politikatörténeti magazinjának meghívottja volt Tóth Eszter Zsófia, aki „szocializmus diszkrét bájáról”, a hetvenes évek erotikájáról beszélt.

2017. március 27.

A KARC FM Farkasverem című műsorának vendégei Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Zinner Tibor, akik az ’56-os forradalom utáni megtorlásokról beszélnek Belénessy Csaba mikrofonja előtt.

2017. március 26.

A KARC FM A sors szimfóniája című műsorában Szakály Sándort a  Magyarországi Tanácsköztársaságról, az ellenforradalomról és Horthy Miklós szerepéről kérdezte Papp Endre.

2017. március 26.

Sáringer János. a Szlovén Televízió Magyar Műsorok Stúdiója Hidak című műsorában a Lendván bemutatott Magyarok és németek a Szovjetunió munkatáboraiban (1944–1956) című kiállítás kapcsán nyilatkozott.

2017. március 24.

Megjelent Hollósi GáborNégy ülésszak eredményei. A Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság" című írása az Élet és Tudomány legújabb számában.

2017. március 22.

Két enyhe tél után 1916–1917 tele szokatlanul hideg volt. Olyannyira, hogy a vidéki parasztasszonyok nem voltak hajlandók szekereiken a városokba hordani az élelmet. A nehézségeket fokozta, hogy a kormányzat képtelen volt megszervezni a mezőgazdasági termékek felvásárlását és városokba szállítását. Így 1917-ben a nemzetközi nőnapon, ami a pravoszláv naptár szerint február 23-ra esett, a tűrőképességük végső határára jutó petrográdi nők (a fővárost a háború kitörése után keresztelték át Petrográdra a németesen hangzó Szankt-Petyerburgról) kenyeret és békét követelve az utcára vonultak - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/82799/Polgari_forradalom_Oroszorszagban#sthash.5FMjwL0W.dpuf

„Két enyhe tél után 1916–1917 tele szokatlanul hideg volt. Olyannyira, hogy a vidéki parasztasszonyok nem voltak hajlandók szekereiken a városokba hordani az élelmet. A nehézségeket fokozta, hogy a kormányzat képtelen volt megszervezni a mezőgazdasági termékek felvásárlását és városokba szállítását. Így 1917-ben a nemzetközi nőnapon, ami a pravoszláv naptár szerint február 23-ra esett, a tűrőképességük végső határára jutó petrográdi nők (a fővárost a háború kitörése után keresztelték át Petrográdra a németesen hangzó Szankt-Petyerburgról) kenyeret és békét követelve az utcára vonultak” – olvasható Gali Máté a Polgári forradalom Oroszországban című írásában a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. március 17.

„Várni, hogy teljen az idő” címmel jelent meg interjú Hermann Róberttel a Magyar Időkben.

Letölthető PDF

2017. március 14.

„Jó- és balsorsban egyaránt” – egy magyar úriember emléke címmel Kállay Miklósról szóló cikket közölt Joó András a Magyar Hírlapban.

2017. március 11.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem című műsorában Magyarország második világháborús emberi veszteségeiről Bank Barbara, Bognár Zalán, Haraszti György és Szakály Sándor történészek beszélnek Horváth Szilárd mikrofonja előtt.

2017. március 7.

Orosz László Tudomány és politika. Fritz Valjavec (1909–1960) a két világháború közötti magyar–német tudománypolitikai kapcsolatokban című könyvéről közölt recenziót Ligeti Dávid a Századokban.

2017. március 3.

„Horthy Miklós megítélése soha nem lesz egységes vagy konszenzuson alapuló, nem is lehet” – állítja Szakály Sándor a Zalai Hírlapban megjelent interjúban.

Letölthető PDF

2017. március 2.

Conrad 1917. évi leváltásáig közel harmincegy hónapot állt a háborús Monarchia vezérkarának élén, amely révén az első világháború leghosszabb ideig működő vezérkari főnöke volt" – írja Ligeti Dávid Egy tábornagy bukása című, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. március 1.

A GULÁG Emlékév kapcsán közölt interjút a Magyar Idők hétvégi melléklete Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával, Szakály Sándorral, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójával és Galgóczy Árpád költővel, az orosz irodalom műfordítójával, a GULÁG túlélőjével „a szovjet táborbirodalom elhallgatott magyar történelméről – és máig ható következményeiről”.

Letölthető PDF

2017. február 25.

Az ügynöklisták nyilvánossá tételével kapcsolatosan kérdezte a Magyar Nemzet két újságírója – Koncz Tamás és Marosi AdriennÜgynöklista: „a legsúlyosabb csapást a Fidesz–KDNP szenvedné el” című cikkében a szakembereket. Megszólaltak Török Gábor politikai elemző, Böcskei Balázs politológus, Stark Tamás, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián történészek.

2017. február 24.

Válság és választóvonalak címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád a Monarchia korában lezajló vidéki magyar társadalom átalakulásáról, régeződéséről és mobilitásáról a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. február 21.

A Prágai Hadtörténeti Intézet (Vojensky Historcky Ústav Praha) Historie a Vojenství folyóirata most megjelent száma (2016./4.) röviden beszámol Ligeti Dávid szeptemberben tartott Between Fear and Hope: the Ominous Summer of 1916 through the Eyes of Austro-Hungarian Chief of Staff Franz Conrad von Hötzendorf [Félelem és remény között: 1916 vészjósló nyara Franz Conrad von Hötzendorf osztrák–magyar vezérkari főnök szemével] című előadásáról.

2017. február 20.

A hatvan éve elhunyt Horthy Miklósról nyilatkozik Ujváry Gábor és Turbucz Dávid a Lánchídrádió Szabad Gondolat műsorában.

2017. február 19.

A Karc FM Álláspont című műsorának vendége Szakály Sándor, akit a Szabadság térre tervezett GULÁG-emlékműről és a malinkij robotra hurcoltakról kérdezett Czirják Imre.

2017. február 19.

A Hegyvidék Televízió Duett műsorának vendége Kiss Dávid, akit Krassó László a Munkásőrség történetéről kérdez.

2017. február 18.

Elherdált milliárdok a budai Várban: a személyi kultusz építészete címmel közölt a 168 óra cikket, melyben a Nemzeti Hauszmann-tervről kutatókat is megkérdeztek: Szakály Sándort, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját, Eörsi Lászlót, az 1956-os Intézet munkatársát, továbbá Ungváry Krisztián és Gyáni Gábor történészeket.

2017. február 15.

Orosz László a Lánchídrádió Kulissza című műsorában a magyarországi németek történetéről beszél.

2017. február 14.

A Lánchídrádió Szabad gondolat című műsorában Schwarczwölder Ádámot a kiegyezésről és Ferenc Józsefről kérdezték.

2017. február 12.

Az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, az a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb – írja az Élet és Tudomány hasábjain megjelent Döntés a pozsonyi hídfő kiszélesítéséről című cikkében Hollósi Gábor.

2017. február 10.

A Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában Kiss Dávid a Munkásőrségről beszélt.

2017. február 9.

A Karc FM Rádió Hangoló című műsorában Orosz László kollégánk beszélgetett Bálint István szerkesztővel a hazai németek I. világháború utáni radikalizálódásáról. A műsorban szó esett a „németkérdés” dualizmus kori előzményeiről és a német nemzetiség alapvetően pozitív érzületéről a magyarsággal és a magyar államisággal kapcsolatban, amihez képest hatalmas törést jelentett az I. világháború kimenetele és a trianoni békediktátum. Az identitásának és önképének újraértelmezésére kényszerült csonkaországi németségben egyre erősödött a veszélyeztetettség érzése, amire sorainak összezárásával, a német népközösséghez tartozás előtérbe kerülésével és a Német Birodalom patronátusa alá helyezkedéssel reagált. Ezzel párhuzamosan a magyarsággal való szimbiózisának minősége alapvetően megváltozott, s olyan konfliktushelyzetek keletkeztek, melyek nemcsak a befogadó állam iránti viszonyban, de a német kisebbség saját sorain belül is tragikus törést és polarizálódást idéztek elő.

2017. február 6.

Félmilliárdos szovjet megszállás címmel jelent meg cikk a Népszavában a Szabadság térre tervezett emlékmű kapcsán. A témában megszólaló történészek – Karsai László, Szakály Sándor és Ungváry Krisztián – véleménye igen eltérő.

Letölthető PDF

2017. február 6.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Kiss Dávid Hatos Gyula mikrofonja előtt a Munkásőrség megalakulásáról és történetéről beszél.

2017. február 5.