Sajtótükör

A Kossuth Rádió 25 éve történt műsorának vendége Tóth Eszter Zsófia, aki az 1988-ban megnyílt hírhedt szórakozóhely, a Fekete lyuk működéséről és bezárásáról beszélt.

2019. március 4.

Minta Európának: az 1848. áprilisi törvények címmel Anka Lászlóval jelent meg interjú a tovább18.hu honlapján. „A mi fegyveres küzdelmünk tartott ki a legtovább. Az ellenállást a semmiből építettük fel, néhány hónap alatt megteremtve a hadseregszervezés feltételeit. Számtalan győztes csatát vívtunk, a nemzeti emlékezet rengeteg bátor és tehetséges hadvezér, honvédtiszt nevét örökítette meg számunkra. Szabadságharcunkat csak nagy túlerővel, orosz cári beavatkozással tudták a Habsburgok leverni és általa az abszolút hatalmukat restaurálni. Le kell szögezni: a szabadságharc nem elbukott, hanem katonai értelemben leverték.”

2019. március 3.

A KARC FM Corvin Lapok műsorában elhangzott a Rácz Jánossal készített, a médiacsatáról szóló interjú második része. Munkatársunkat Papp Endre szerkesztő-műsorvezető kérdezte.

2019. március 2.

A KARC FM Kódex műsorának meghívottja Szakály Sándor, akit Vass István Zoltán szerkesztő-műsorvezető történelemről, szülőföldről, iskoláról, hivatásról kérdez.

2019. március 2. 

A Veszprémben megjelenő Napló hétvégi számában interjú jelent meg Szakály Sándor főigazgatóval az Nagy Háború tragikus végéről és az azt követő eseményekről.

2019. március 2.

A Szlovákiai Magyar Televízió Híradója beszámolt a Kassán a MaJel Rovás Centrumban tartott író-olvasó találkozóról, ahol bemutatták a Jezsó Ákos által jegyzett Megyek túlra című kötetet.

felvidék.ma

2019. március 1.

A hatoscsatorna Hétköznapi Honvédelem műsorának meghívottja Ligeti Dávid, aki a száz évvel ezelőtti történteket eleveníti fel.

2019. február 28.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alakalmával Ligeti Dávid a KARC FM hullámhosszán feleleveníti a történelmi eseményeket és az ország bolsevizálásának kezdetét.

2019. február 26.

A Közép-Európai Közlemények 2018/4. számában Orosz László  Adalékok a budapesti németek I. világháborút követő negyedszázadához címmel közölt tanulmányt.

2019. február 26.

Az M1 Ma este műsorának vendége Kovács Kálmán Árpád munkatársunk,  aki a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmával rövid történeti áttekintést adott.

2019. február 25.

„Kádár Jánosnak is volt itt egy titkos lakosztálya, amit időről időre felkeresett – mondja a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a VERITAS Intézet munkatársa. – Feltételezzük, hogy vannak erre írásos források is, de ezek még nem kutathatóak.”

2019. február 25.

A Közép-Európai Közlemények 2018/4. számában Ligeti Dávid Nánay Mihály Habsburg József főherceg című kötetéről közölt recenziót, valamint Mackensen 1935. évi magyarországi útjáról tett közzé tanulmányt.

2019. február 24.

A KARC FM Corvin Lapok műsorában Rácz János a médiacsata néhány csörtéjéről beszél Papp Endre mikrofonja előtt annak kapcsán, hogy megjelent Több oldalról szorongatva: középen című munkája.

2019. február 23.

Akikből soha nem le(hete)tt tábornok címmel közölt recenziót Szakály Sándor a Magyar Napló hasábjain Rainer M. János Századosok című kötetéről.

2019. februrár 20.

Az M5 Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró műsora a Bálintokkal foglalkozik. Meghívott szakértők: Gombos László zenetörténész és Ujváry Gábor munkatársunk.

2019. február 16.

A Karc FM Kódex című műsorának vendége Orosz László munkatársunk, akivel Vass István Zoltán  folytatott beszélgetést kutatásról, életpályáról, történelemről, hazáról.

2019. február 16.

Szakály Sándorral első világháborús vereségünk okairól is beszélgettünk címmel olvasható interjú a feol.hu honlapján a VERITAS Intézet főigazgatójával.

Letölthető PDF

2019. február 16.

A hatoscsatorna Hétköznapi Honvédelem műsorának témája az első világháború és annak vége. Mihályi Attila műsorvezető vendége Ligeti Dávid, aki egyben a VERITAS Intézet kutatásairól is beszél.

2019. február 14.

A hatoscsatorna Hétköznapi Honvédelem műsorának vendége Ligeti Dávid, aki a VERITAS Intézetről, a történelemkutatásról, a Nagy Háborúról, valamint a Magyarországi Tanácsköztársaságról beszél.

2019. február 14.

Az ECHO TV Tegnapi történelem műsorának témája az őszirózsás forradalom és a Kommunisták Magyarországi Pártja 1919 februárjában által szervezett tüntetése. Meghívottak: Ligeti Dávid történész és Szakács Árpád újságíró.

Magyar Nemzet

Hunhír

Flag Polgári Magazin

2019. február 11.

A Bécsi Napló idei első számában Szakály Sándor A vég és a kezdet címmel közölt írást az 1918-őszén lezajlott eseményekről, Rácz János  pedig  Katonák a bíróságon, avagy egy 56-os per elemzése címmel publikált recenziót Dr. Marossy Endre  Mecséri János ezredes és ötvenegy katonájának bírósági pere 1958. című kötetéről.

2019. február 11.

Élet a vasfüggöny mögött címmel jelent meg interjú Tóth Eszter Zsófiával. Munkatárunkat Orbán Erika kérdezte. Idézet az interjúból: „Felelősségteljes hivatás, hiszen, amit mi kutatunk és leírunk, azt tanulja meg a jövő nemzedéke és hatunk a jelenlegi diskurzusra is. Nekem készült már Színművészeti vizsgaelőadás a Kádár leányai kötetemből és segítettem több író munkáját is kutatási eredményeimmel. Mikor írok, nem működik bennem öncenzúra vagy megfelelési vágy, önmagamat adom. Könyveimben vannak személyes történetek is, ezért néha félúton állok történelem és irodalom között.”

2019. február 10.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Ujváry Gábor intézetvezető, akit Papp Endre műsorvezető a Szent Korona-tanról kérdez.

  1. február 9.

Szakály Sándorral sugárzott az Infórádió egy rövid interjút. A főigazgató a VERITAS Intézet levéltári feladataival és terveivel kapcsolatosan nyilatkozott.

2019. február 6.

Még nem dőlt el Európa sorsa  címmel Boross Péterrel készített interjú jelent meg a Magyar Nemzet oldalain. A beszélgetőtárs Megyeri Dávid volt. „Kétségtelen: normális körülmények között ezt a mai fura, kártékony társaságot el kellene tüntetni Brüsszelből. Nyilvánvaló, hogy a májusi európai parlamenti választások után változások lesznek, kérdés azonban, hogy mekkorák. Óvatos duhaj vagyok e tekintetben, mert Nyugaton túl sok elgyötört, átmosott agyú, opportunizmusra szoktatott ember van. A hosszú távú megoldás az lenne, ha a biztonsági és más szempontokból kockázatos Brüsszel helyett mondjuk Krakkó vagy Drezda lenne az unió központja.”

Letölthető PDF

  1. február 6.

Történelem és irodalom mindenkinek. Tőkéczki és Takaró műsora témája a Szent Korona. Meghívott szakértők: id. Bertényi Iván és Ujváry Gábor történészek.

2019. február 2.

Puszi Kádár Jánosnak… … és néhány évtizedre elég palacsinta címmel jelent meg Tóth Eszter Zsófia munkatársunkkal interjú a Nők Lapjában. Beszélgetőtársa Vass Virág volt.

2019. január 30.

Száz éve űzte ki a legbátrabb város lakossága az idegen megszállókat a témája Gali Máté  A balassagyarmati honvédők hőstette című cikkének a Magyar Hírlap hasábjain.

Letölthető PDF

2019. január 29.

A KARC FM Kérdőjel műsorának témája: ötven éve felgyújtotta magát egy 16 éves fiú a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Tóth Eszter Zsófia kolleganőnk  Bauer Sándorról beszél.

2019. január 23.

Áldás és veszély címmel  jelent meg interjú Bertalan Péter munkatársunkkal a Demokrata oldalain. A beszélgetőtárs Sinkovics Ferenc.  Letölthető PDF

2019. január 23.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának témája Bauer Sándor mártírhalála. Meghívott vendégek: Tóth Eszter Zsófia történész, Székely Kornél tervező grafikus, Bauer Sándor kortársa, valamint Murányi András sportújságíró, médiaoktató.

2019. január 21.

A Kossuth Rádió Kalendárium műsorában a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt Ismeretlen Görgei című tárlatról Hermann Róbert, a kiállítás egyik kurátora beszél Veres Emese Gyöngyvér mikrofonja előtt.

2019. január 21.

Az ECHO Tv Tegnapi történelem műsorában Rácz János és Máthé Áron történészek Nagy Imre  személyéről és történelmi szerepéről beszélnek Ferkó Dániel műsorvezetővel.

2019. január 21.

Kárbin Ákos kollégánk How could the Interest of the Hungarian Economy Succeed in the 1891 Austro-Hungarian-German Trade Treaty? (Hogyan érvényesült a magyar gazdasági érdek az 1981-ben a Monarchia és Németország között kötött kereskedelmi szerződésben?) címmel közölt tanulmányt a Semsey Viktória szerkesztette National Identity and Modernity 1870–1945 (Nemzeti identitás és modernitás 1890–1945) című, a Károli Gáspár Református Egytem és az L’Harmattan közös kiadásában megjelent tanulmánykötetben. Letölthető PDF

2019. január 21.

Sajtópolitika és diplomácia a háborúban címmel közölt cikket Joó András a Magyar Hírlap oldalán. Írása alcíme: Ecsetvonások Ullein-Reviczky Antal portréjához. Letölthető PDF

2019. január 19.

Anka László  Nélkülünk döntöttek rólunk címmel közölt cikket a Magyar Időkben.  Az írás alcíme: Száz éve nyílt meg az első világháborút lezáró békekonferencia.

Tovább a linkre

Gondola

  1. január 18.

Nemzetállam vagy etnikai föderáció?  címmel közölt cikket Lajtai László a Magyar Hírlap hasábjain. „Amint arról gróf Andrássy Gyula miniszterelnök a magyar országgyűlés képviselőházát 1868. december 7-én értesítette, az uralkodó az előző napon, több másikkal együtt A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában címet viselő 1868. évi XLIV. törvénycikket is szentesítette, így annak aznapi képviselőházi és főrendiházi kihirdetésével immár visszavonhatatlanul törvényerőre emelkedett a 29 paragrafusból álló részletes jogszabály. Hosszú és rögös út vezetett e százötven évvel ezelőtti ünnepélyes pillanatig. Annál is inkább, mert a végül szentesítést nyert törvénynek az előkészítése is évekig húzódott, sőt majdhogynem végleg ad acta került” – írja kollégánk.

Letölthető PDF

veol.hu

vaol.hu

sonline.hu

feol.hu

duol.hu

2019. január 17.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában a Nagy Háború irodalmi hatásairól, valamint Ady haláláról beszél Kovács Kálmán történész, Havas Judit irodalomtörténész és Hegyi Katalin irodalmi muzeológus.

2019. január 17.

A Kossuth Rádió Egyszer volt című műsorának vendége Hermann Róbert munaktársunk, akit Szemere Bertalanról kérdez Kiss Péter Ernő szerkesztő-műsorvezető.

2019. január 16.

Önkéntes beolvadás  címmel közölt cikket Orosz László a Magyar Hírlap oldalain. „Budapest néven egyesítették 1873-ban a Duna két partján elterülő három összenőtt, de önálló várost, melyek lakossága ekkor együttesen 280 ezer főt tett ki, ám alig negyven év alatt, az első világháború kirobbanásának idejére kilencszázezres metropolisszá duzzadt.  A magyar főváros, ahogyan sokáig az ország többi városa is, etnikailag nem volt magyar. A magyar városfejlődés hagyományosan, a 12. századi szász betelepülés óta német gyökerű: a 18. század végén, a francia forradalom korában a Magyar Királyságnak csupán egyetlen magyar többségű szabad királyi városa volt (Debrecen). Ám a 19. század modern politikai eszméi és gazdasági, társadalmi kihívásai gyorsan ráébresztették a német ajkú polgárságot a magyarsággal való érdekazonosságra. Ezért tudott az asszimiláció, az elmagyarosodás oly villámgyorsan lezajlani, mégpedig – ellentétben a századvéggel – ekkor még önként és természetes módon. Mindez különösen látványosan tetten érhető a magyar fővárosban, de csaknem ugyanilyen robbanásszerűen alakult át a teljes magyarországi városhálózat etnikai arculata a 19. században. Márpedig polgárosodottsága folytán a hazai nemzetiségek közül épp a németség asszimilációs veszteségei voltak a legnagyobbak” – olvasható munkatársunk írásában.

Letölthető PDF

  1. január 14.

A Civilrádió Scherzo műsorának meghívottja Szakály Sándor és Ungváry Krisztián. Téma: reflektorfényben a XX. századi magyar történelem.

2019. január 13.