Rólunk írták

Népszava, 2020. szeptember 21.

„Több olyan intézet is szeretne együttműködni a Holokauszt Emlékközponttal, amely máskülönben nem tartja távol magát az antiszemitizmust mentegető vagy éppen hirdető nézetektől” – olvasható az Extrém ajánlat a Páva utcának című cikkben. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Szombat.org

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Szemre Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság körlevele, 2020. szeptember 17.

A Honvédségi Szemlében Szakály Sándor által közölt A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai 1919-1945. című tanulmányt és a Magyar katonapolitika és haderőszervezés a forradalmak (1918-1919) korában című recenziót szemlézi Parádi József.

Letölthető PDF

Szombat, 2020. szeptember 15.

A sérelmi kultúra és a NER című cikkben olvasható: „Róna Tamás kendőzetlen nyíltsággal fogalmazza meg ezt a törekvést legutóbbi interjújában: a történelmi egyházakat a rendszerváltás óta – legyen az bal- vagy jobboldali kormány – az állam tartja fenn. Ha ezt az alapelvet elfelejtjük, akkor nagyon rossz helyzetbe kerülünk. Egy egyház nem politikai párt és nem végez szabadságharcot, az nem a mi dolgunk. És Róna Tamás a legnagyobb felháborodással beszél arról, hogy a Mazsihisz vezetése elutasította az együttműködést a VERITAS Intézettel, nem volt hajlandó kompromisszumra a kormánnyal sem a Sorsok háza, sem a Szabadság téri emlékmű ügyében.”

Tovább a linkre

VEOL, 2020. szeptember 13.

„Interjú Csúri Ákossal a Kőfeszt mindenesével”.

 „Bartal Csaba, a Múlt-kor főszerkesztője Dévavári Zoltánnal (Veritas Intézet) és Vizi László Tamással (Magyarságkutató Intézet) újszerű aspektusból is közelítette nemzetünk eme tragédiáját, így azok is végighallgatták, akik a helyszínként szolgáló kővágóörsi Tájház kertjéből az utcára lóg­tak ki. Ráadásul itt debütált a Magyarságkutató kitűnő Trianon-tárlata is.”

Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2020. szeptember 12.

Cservenka Judit készített interjút Csóti Györggyel annak kapcsán, hogy „most jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában Csóti György legújabb könyve Trianon után száz esztendővel címmel, Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? alcímmel. Szakály Sándor előszavával, Potápi Árpád János epilógusával.”

Tovább a linkre

Gondola 

Erdély.ma

 

Magyar Napló, 2020. szeptember 11.

Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című kötetéről jelent meg írás Tóth Tibor tollából. Letölthető PDF

444.hu, 2020. szeptember 10.

Uj Péter írása. „Orbán Viktor és kormánya mindig nagyon érzékenyen reagál, ha a kormány vagy a párt környékén előkerül az antiszemitizmus vádja. Orbán első kormányzati ciklusa alatt tanulta meg, milyen nehézségeket okozhat, ha nem tudja magától eltávolítani ezeket a vádakat, amelyek azért a magyar jobboldal különböző figuráival kapcsolatban időről időre felmerülnek.”

Tovább a linkre

MegjegyzésSzakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Életünk, 2020. szeptember 10.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár által kiadott irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat nemrég megjelent május-júniusi összevont számában könyvajánló olvasható Jezsó Ákos Megyek túlra című opusáról. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 8.

Karsai László írása. „Érdemes tisztázni, mi volt a csendőrök fő feladata Horthy Miklós Magyarországán: a rend, és a (politika) nyugalom minden áron való fenntartása. Közismert, ma is használjuk a csendőrpertu kifejezést. Ez az 1920-as években terjedt el Magyarországon, és arról szól, hogy bizonyos helyzetekben a csendőrök akár idősebb embert is, engedély, felszólítás nélkül „letegezhettek”, miközben a nekik kiszolgáltatott paraszttól a csendőr elvárta, megkövetelte, hogy alázatosan magázza." Tovább a linkre

Válasz Karsai László cikkére (Magyar Nemzet, 2020. szeptember 9.)

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 3.

Karsai László viszonválasza Szakály Sándornak címmel jelent meg a szegedi történész írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Újkor, 2020. szeptember 1.

Dergez Ildikó recenziója a Trianon és a magyar felsőoktatás című sorozat 2. kötetéről. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. szeptember 1.

Karsai László írásának alcíme: Ilyen tömegű magyar állampolgár kitelepítését adminisztratív tévedésnek tartani képtelenség. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Mandiner

Szakály Sándor válasza Karsai Lászlónak

Parádi József, a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Társaság elnöke cikkét a következő gondolattal zárja: „Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha törvény rendezi a holokauszttagadást, akkor miért nincsen törvény a holokauszttagadás témájával visszaélőkkel szembeni fellépésre is. Ellenkező esetben ugyanis ugyanoda juthatunk, mint a pártállam időszakában a nép ellensége szlogen esetében.” (Magyar Nemzet, 2020. szeptember 3.) Tovább a linkre

Pesti Hírlap, 2020. augusztus 28.

A Horthy-korszak soha nem állított volna ilyet címmel jelent meg interjú Rainer M. Jánossal. Letölthető PDF

Tovább a linkre

168 óra

 

artportal, 2020. augusztus 12.

P. Szűcs Julianna szerint „minden szál végül is Orbán Viktor kezében fut össze”. Cikkének címe: Javaslat egy Repkény-projektre. „A cikksorozat Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának támogatásával jelenik meg.”

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2020. július-augusztus

Kató Zoltán könyvajánlója Marinovich Endre 1315 nap című kötetétéről. Letölthető PDF

Mérce, 2020. augusztus 7.

Nem hagyja a Politikatörténeti Intézet, hogy eltapossa a kormányKiss Soma Ábrahám írása. Tovább a linkre

ÉS, 2020. augusztus 7.

A Gömöri György – Márton László szerzőpáros Kik 1956 örökösei? című cikkében olvasható az 56-os Intézetről: „önállóságától megfosztva a Széchenyi Könyvtár alosztályává minősítették, majd könyv- és kézirattárát, valamint Oral History című rendkívül gazdag hangfelvétel-gyűjteményét a kormány közvetlen irányítása alatt álló, álságos nevű VERITAS Intézet anyagába olvasztották be. Tudomásunk szerint oly módon, hogy a további kutatást fékezzék […] A történelmi örökség azonban, ha rejtetten, sérülten is – megmarad. De ki emlékszik majd tíz év múlva, mit” írt G. Gy. és M. L.?

Tovább a linkre

Szakály Sándor válasza (Letölthető pdf)

Tovább a linkre

Újkor, 2020. augusztus 4.

Dudás Róbert Gyula írja: „Somorjai Ádám bencés szerzetes és Zinner Tibor történész évek óta ezeket a fehér foltokat kutatják, s kutatásaikat a most ismertetett két kötetben – mondhatni – párhuzamosan angolul és magyarul tették közzé. A két kötet – mely gyakorlatilag tükörfordítás – közzé adja, hogy Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek és a korszak pápái, valamint a Vatikán különböző vezető személyei, milyen módon tartották a kapcsolatot 1956 és 1971 között, amikor a bíboros az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta menedékben, ’vendégségben’ élt a budapesti követségen, utóbb nagykövetségen.”

Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2020. augusztus 5.

„Jankovics Marcell Méry Gábornak, a Méry Ratio Kiadó vezetőjének megköszönte a karikatúra-rajzsorozat ötletét, Szakály Sándor történésznek pedig a kísérőszövegek lektorálását. Majd rámutatott, alkotásainál a gúny forrását a helyzet és az emberi hibák jelentik.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Klubrádió, 2020. augusztus 4.

Bolgár György és Karsai László megbeszéli… Tovább a hangfelvételre

888.hu, 2020. augusztus 1.

A Most, akkor tényleg nyírják a kritikus konzervatívokat a Fidesz kultúrharcosai? című cikkben olvasható: „Ez tehát az a botrány, amely megesett ezzel az elsőrangú kutatóval. És bár Hermann bejegyzései között az őt hírbe hozó cikknél jóval keményebb hangvételű, valóban gyalázkodó bejegyzéseket és ehhez fűzött hozzászólásokat találunk, úgy tűnik ezek nem zavarják, a mi érzékeny lelkű pompás histográfusunkat.”

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 31.

Karsai László Szabadkőművesek, propagandisták, besúgók című írásában olvasható: „Szakács téved: Ungváry Krisztián nem egy tézist adott elő, hanem 224 oldalas könyvének 275 lábjegyzete közül az egyikben az egyik mondatot rosszul fogalmazta meg. Ezzel szemben Szakály Sándor jó hat évvel ezelőtt kifejtette, hogy az 1941-es zsidó deportálás tulajdonképpen ’idegenrendészeti eljárás’ volt. Sokan, alaposan megbírálták ezért, és ő semmiféle érvet nem tudott álláspontja védelmében előadni. Ideje tehát lett volna arra, hogy alaptalan, holokauszt-relativizáló gondolatficamát visszavonja, eddig nem tette.”

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

HVG, 2020. július 30.

Riba István írása. Letölthető PDF

Link

Klubrádió, 2020. július 29.

Karsai László állítja, hogy nehezen ismeri be, ha téved…

Tovább a hangfelvételre

Magyar Nemzet, 2020. július 28.

Szakács Árpád  Pont mint a létező szocializmus! című cikkében írja: Kovács Kálmán, a VERITAS munkatársa egy – nem tudok máshogy fogalmazni – kedves történetet osztott meg Karsairól a napokban. Idézem: „Ha ő Raffay Ernőről folyosói diákpletykákat terjeszt nyilvánosan, akkor én meg hadd szolgáljak eggyel vele kapcsolatban. 1997 őszi félévében vettem föl a Fejezetek a 20. századi egyetemes történelemből című előadott kurzust, ahol ő is tanított. A szeminaristái szerint a holokauszt szemináriumán nyilvánosan kérkedett azzal, hogy pénzért a New York-i főrabbiról is bebizonyítja, hogy antiszemita.” Ajaj! Pont ez hiányozna még! 

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Gondola

Magyar Nemzet, 2020. július 28.

Terroristák és propagandisták című írásában Karsai László megemlíti, hogy Szakály Sándor tévedett, rosszul fogalmazott, amikor az 1941-es úgynevezett kőrösmezei deportálásokat „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette. Szakács nyilván nem olvasta Majsai Tamás, R. L. Braham, Fejes Judit, Frojimovics Kinga és Gellért Ádám témába vágó tanulmányait, forrásközléseit. 1941-ben senki nem használta az „idegenrendészeti eljárás” kifejezést, a korabeli hivatalos („reservált”) BM-rendeletekben egyértelműen a zsidók kitelepítéséről esik szó. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Mandiner

MegjegyzésSzakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Nemzet, 2020. július 23.

Popély Gyula  történész A szabadkőműves-páholyok törekvései című cikkében Boross Pétert idézi: „A jelenkori Magyar Tudományos Akadémia történész–filozófia tagozata a nyilvánosság előtt képviselt véleményei alapján nem a magyar nemzeti értékek és érdekek szolgálatában áll, hanem nagyon sok esetben annak ellenében. A múlt képleteit hordozzák magukkal, sőt egyes egyetemi katedrákon olyan természetű mondatok hangzanak el, némelykor alig leplezett nemzeti és kormányellenes megjegyzésekkel fűszerezve, hogy itt valami nincs rendben, az átalakítás a mai napig nem történt meg. […] Még egyszer mondom: az egyetemeken és az Akadémián még mindig nem lett uralkodó szellemiség az, ami az országban már igen. […] Ezek olyan helyek, ahol védelmet, sőt jövedelmet kapnak olyan személyek, akiknek egyértelműen ártó szándékaik vannak.”

Tovább a linkre

Klubrádió, 2020. július 23.

Az Esti gyors műsorban Rainer M. János a volt 1956-os Intézet volt igazgatója az intézet adatbázisáról, digitális kiadványairól és volt munkatársainak tevékenységéről beszél.

Tovább a felvételre

Magyar Hang, 2020. július 20.

Ungár Péter rákérdezett, jogosan támadják-e Hermann Róbertet. Tovább a linkre

Klubrádió, 2020. július 17.

A Megbeszéljük... műsor vendége Karsai László, aki a Szakács Árpád által indított vitához szól hozzá. Beszélgetőtársa Bolgár György. Tovább a linkre

Pesti Srácok, 2020. július 16.

 „Radikális antiszemita intézkedés” – Így relativizálja a holokausztot a náci egyenruhákat gyűjtő Ungváry! Pilhál Tamás írása.

Tovább a linkre

888.hu

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Nemzet, 2020. július 16.

Kígyóznak a történelem kígyóiSzakács Árpád írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Gondola

Mandiner

Magyar Nemzet, 2020. július 16.

Karsai László hozzászólása a Szakács Árpád által kiváltott vitához A történészek és a propagandisták címmel. „Ahhoz nem kell ismerni például egyes magyar szabadkőműves-páholyok 1903-as belső vitáit, hogy egy-egy történész (Romsics Ignác, Hatos Pál, Szakály Sándor és a névsort tetszés szerint még sokáig folytathatnám) azt meg tudja ítélni, hogy Raffaynak csak elfogultan csoportosított, önkényesen kiválogatott dokumentumtöredékei vannak arról, hogy például néhány szabadkőműves nem kedvelte a római katolikus egyházat, viszont az általános választójog hívei voltak.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Denník, 2020. július 14.

Nemzeti hős vagy politikai dilettáns? Magyarország és Horthy Miklós öröksége (Národný hrdina alebo politický diletant? Maďarsko sa vyrovnáva s dedičstvom Miklósa Horthyho) – Szalay Zoltán írása.

Tovább a linkre

Aspektus, 2020. július 13.

„Tíz napja egy lelkes antifa vörös festékkel öntötte le Horthy kormányzó budapesti, Szabadság téri mellszobrát!” – indítja Emlékezet, politika, avagy Horthy és a vörös festék című cikkét Gecse Géza. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 13.

Közszolga, tudós és vezető bújt elő a félhomálybólNagy Árpád írása.

Tovább a linkre

Magyar Hang

PestiSrácok, 2020. július 8.

„[…] Pedig ha – teszem azt – Raffay Ernőről vagy Szakály Sándorról derült volna ki, hogy náci egyenruhákkal kereskedik, napokig címlapos hír lett volna, és biztosak lehetünk benne, hogy az Európai Bizottságtól a Freedom House-ig bezárólag mindenki tiltakozik a tomboló magyarországi nácizmus ellen, aki él és mozog.  […]  Képzeljék csak el a jelenetet! Emberünk ott áll a futószőnyegen, háttérben középhangerőn szól a Panzerlied, ő pedig a gardróbszekrény tükrében nézegeti magát, perdül jobbra meg balra, próbálgatja GYŰJTEMÉNYE legújabb szerzeményeit, díszlépésben elmegy faltól-falig. Eléggé élére vasalt ez a zubbony? Nincs szöszmösz a fekete SS-nadrágon? – kérdezi SS-Obersturmbannführer Krisztián.”

Tovább a linkre

Azonnali, 2020. július 7.

Ungváry Krisztián nem reagált a VERITAS Intézettel kapcsolatos kérdésre.

Tovább a linkre

Azonnali, 2020. július 6.

Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk Kádár János emlékét címmel olvasható Bárány Balázs írása.  „Ha vezető politikusok beszédeit, nyilatkozatait vizsgáljuk, akkor a nevét ugyan gyakran megemlítik, azonban bűneiről, felelősségéről vajmi kevés szó esik. Persze a Terror Háza, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyarságkutató Intézet, valamint a kormányközeli sajtó munkatársai rendszeresen publikálnak írásokat az 1989 előtti korszak bűneiről, olykor magáról Kádár alakjáról is. Érdekes módon azonban ugyanilyen vehemenciával esnek neki olyan személyiségeknek is, akik Kádár ellenfelei voltak: ezek közül talán a Nagy Imre vagy ifj. Rajk László emlékezete elleni kirohanások a legismertebbek."

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 4.

Bátorság a folytatáshoz címmel jelent meg méltatás Ligeti Dávid  honlapunkon megjelent írásáról. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 4.

Ungváry Krisztián Nincsen párhuzamos tudomány című írása.

„Kritikusaim személyeskedésnek tartják, hogy Raffay és mások esetében az érintettek pártállami múltjára utaltam. Ezt azonban nem személyeskedésből tettem, hanem csak azért, hogy rámutassak: Szakács és társai nem egyenlő mércével mérnek, amikor másokat politikai nézeteikért elmarasztalnak, miközben saját szemükben nemhogy a szálkát, de a gerendát sem lelik. Raffay védelmében kell megemlítenem, hogy Szakács még az ő írását is meghamisította: Raffay ugyanis a szabadkőműveseket még problémás műveiben sem egységes szervezetként mutatja be, szót ejt belső vitáikról és hazafias munkájukról, amin a Szakács-hívők csak gúnyolódni tudnak. Említhetem azonban Szakály Sándort is, aki a szabadkőművesek kapcsán határozottan kijelentette, hogy eszük ágában sem volt feladni az integer Magyarországot…” 

Tovább a linkre

Letölthető PDF